Homályos fogalomnak nevezte a magyar igazságügyi miniszter a jogállamiságot. Varga Judit szerint a jogbiztonság tiltja egy ilyen homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként. A Die Weltnek elmondta: a jogállamisági viták „erősen emlékeztetnek a rendszerváltás előtti időkre.”
A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság – mondta a magyar igazságügyi miniszter a Die Welt német napilapnak. Varga Judit az interjúban hangsúlyozta: a jogállamiság nem egyértelmű, kézzelfogható norma, amelyet a mindennapi életben alkalmazni lehet, mert annak megsértését – amit szankcionálni lehetne – nem lehet egyértelműen meghatározni. Működőképes rendszerhez egyértelmű normákra és definíciókra van szükség – tette hozzá.
A koronavírus-segélyre vonatkozó uniós megállapodásnak arról a pontjáról szólva, amely hangsúlyozza az EU-szerződés alapvető demokratikus értékekkel foglalkozó 2. cikkét, elmondta: azt úgy értelmezik, hogy bármilyen új „költségvetési kondicionalitást” is hoznak létre, annak meg kell felelnie a szerződés 2. cikkében foglalt értékeknek és a belőlük fakadó jogelveknek. Emlékeztetett: az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában ilyen jogelvekként jelölték meg a jogbiztonságot, az arányosságot, a visszaható hatály tilalmát és a megkülönböztetésmentességet.
Az új költségvetési mechanizmusról megjegyezte: a kormányfők őszre találkoznak, hogy kidolgozzák a részleteket, megfogalmazzák az egyértelmű normákat, és meghatározzák, miként szankcionálhatják azok megsértését. Ehhez egyhangú döntésre lesz szükséges. Ennek kapcsán bizonyára beszélnek a 2. cikk szerinti alapvető értékekről, a demokráciáról, a jogállamiságról és az esélyegyenlőségről, amelyekkel minden tagállam egyetért.
Varga szerint az EU-csúcson július 21-én elfogadott következtetésekkel végleg eldőlt, hogy ezekre a nehezen definiálható fogalmakra nem lehet szankciórendszert építeni. Lesz egy teljesen más, objektív kritériumrendszer a pénzügyi visszaélések megelőzésére – mondta. Kiemelte: a 7. cikk szerinti eljárások csak akkor indokoltak, ha a kérdéses állam figyelmen kívül hagyja az Európai Unió Bíróságának ítéleteit. Magyarország mindig is betartotta ezeket az ítéleteket – közölte.
Konkrét vádakat konkrét jogi rendelkezéseknek kell alátámasztaniuk – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy már létezik egy kifinomult uniós követelmény- és kontrollrendszer, amely szabályozza a kohéziós alapok felhasználását és lehetővé teszi a pénzek megvonását. Az Európai Bizottság éves jelentései szerint ez a rendszer hatékony.
Ám ha valamiért ez mégsem lenne elég, akkor a rendszert tovább lehet fejleszteni – jegyezte meg. Ám a megoldás nem olyan homályos fogalmak bevezetése, mint az „általános hiányosságok” az alapértékek betartásánál. Ez a kommunizmusra emlékeztet – jelentette ki. Hangsúlyozta: „A mi rendszerváltásunk egyik legnagyobb eredménye, hogy ma Magyarországon csak jogszabálysértés esetén lehet elítélni valakit. Az, ahogy most a jogállamisági viták folynak, erősen emlékeztet a rendszerváltás előtti időkre.”
Egy felvetésre válaszolva arról beszélt, előfordulhat, hogy az uniós helyreállítási csomag már az Európai Parlamentben (EP) kudarcot vall. „Kevés okunk van azt hinni, hogy az EP felnő a felelősségéhez, és elfogadja a kormányfők történelmi megállapodását” – jegyezte meg. „Az EP a Covid-19 válság idején is a probléma, nem pedig a megoldás része volt. Ahelyett, hogy a járványt kezelték volna, az EP-képviselők az egyes országok védelmi intézkedéseit támadták, főleg természetesen minket” – mondta.
