Vajdasági részről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke méltatta az együttműködést
Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi címmel valósít meg közös határon átnyúló projektumot a zentai Történelmi Levéltár és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló projektum célja feltárni és összegyűjteni a kulturális örökség azon elemeit, amelyek az országhatár mindkét oldalán azonos gyökerekkel rendelkeznek és összekötnek bennünket. A projektum nyitórendezvényén, amelyet csütörtökön tartottak meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, régiónkat a zentai Történelmi Levéltár illetékesei mellett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke képviselte.
A projektum nyitórendezvényén Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója mutatta be a projektumot, amelynek kapcsán kifejtette, annak elsődleges célja, hogy feltárja és bemutassa a Dél-Alföld azon, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó ipar- és agrártörténeti értékeit, amelyekre mostanáig nem irányult kellő figyelem.
– Ezek az értékek az emlékpark részéről elsősorban régóta felújításra váró mezőgazdasági gépek és eszközök, a zentai Történelmi Levéltár részéről pedig olyan iratok, amelyek által a korszak gazdasági életét, az akkori társadalmi viszonyokat, valamint a személyes emberi történeteket ismerhetjük meg. A projektum magában foglalja a levéltári dokumentumok széleskörű, alapos kutatását; a kutatás eredményeit felölelő adatbázis létrehozását; négy könyv kiadását és a könyvbemutatók megszervezését; gyermek- és ifjúsági táborok életre hívását; vándorkiállítás létrehozását; tudományos konferenciák lebonyolítását; a mezőgazdasági gépek bemutatására szolgáló épületek felépítését; a mezőgazdasági gépek helyreállítását; valamint az azokat ismertető táblák elhelyezését is – magyarázta Fodor István, aki elmondta, az adatgyűjtés és a levéltári kutatás főként a szabadkai és a zentai történelmi levéltárakban, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában zajlik majd, amely intézményekben elsősorban cégbírósági adatok kerülnek feldolgozásra, hiszen a vizsgált időszakban működött, mezőgazdasági profilú cégek iratanyagának adatai jól szemléltetik a századforduló agráréletét, majd hozzátette, a projektumnak hamarosan saját honlapja is lesz, amelyen az érdeklődők információkat találhatnak a projektumról, az abban résztvevő partnerekről, az elért eredményekről és a tervezett eseményekről is.
– A levéltári kutatás elsődleges végeredménye egy interneten elérhető adatbázis lesz, amely a korabeli egyéni és társas gazdasági szereplők adatait tartalmazza, és amely további kutatások, elemzések alapjául szolgál majd. A négy kiadásra kerülő könyv közül kettő tanulmánykötet, kettő pedig ún. forráskiadvány lesz. Az első tanulmánykötetünk a régió agrártörténeti múltját mutatja majd be, azzal a céllal, hogy a muzeális értékek és a történeti értékű dokumentumok felhasználásával komplex képet nyújtsunk a korszak paraszti mezőgazdasági társadalmáról. A kiadvány a lehető legközérthetőbb stílusban próbálja majd megszólítani az érdeklődőket, bevezetve őket a közgyűjtemények izgalmas világába. Ezt a kötetet a két forráskiadványunk követi, amelyekbe az említett adatbázis egyszerűsített, táblázatos formája kerül bele. A negyedik kiadvány egy konkrét esettanulmányokat közlő kötet lesz, amely 6–8 cég iratanyagán keresztül ismerteti a régió, valamint a korszak ipari, gazdasági sajátosságait – emelte ki Fodor István, aki ezt követően ismertette a projektum egyéb elemeivel, köztük a gyermek- és ifjúsági táborokkal, a vándorkiállítással és a tudományos konferenciákkal kapcsolatos elképzeléseiket is.
A nyitórendezvényen a projektum keretében megvalósuló együttműködés jelentőségét magyarországi részről B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa üdvözölte, aki örömének adott hangot annak kapcsán, hogy egyre több olyan projektum születik, amelyek a Vajdaság és Dél-Magyarország közötti kapcsolaton keresztül próbálják erősíteni Szerbia és Magyarország kapcsolatát.
– Szerbia jelenleg az Európai Unió felé vezető úton jár, Magyarországnak pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyorsan ér oda. Nagyon várjuk Szerbiát az Európai Unióba, és a csatlakozás pillanatában meghatározó jelentőségűvé válik az, hogy a határ két oldalán milyen kapcsolatot ápolunk egymással, hiszen rendkívül fontos, hogy a csatlakozás előnyei elsősorban ezen a vidéken csapódhassanak le, határon innen és határon túl egyaránt. Az ilyen típusú fejlesztések éppen ezért óriási jelentőséggel bírnak. Azt szoktuk mondani, hogy annak, aki nem ismeri a múltját, jelene és jövője sincs, ezért mindenképpen foglalkoznunk kell a történelmi hagyományainkkal – fogalmazott B. Nagy László, aki gratulált a projektum megvalósítóinak, majd annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a projektumba a fiatalokat is megpróbálják bevonni, hiszen – mint mondta – ezáltal a felnövekvő generáció tagjai is megismerhetik azt, hogy elődeik milyen módon és milyen eszközökkel dolgoztak.
A projektum nyitórendezvényének folytatásában felolvasták Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága alelnökének levelét, majd vajdasági részről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke méltatta az együttműködést, hangsúlyozva, nekünk, kisebbségi léthelyzetben élőknek az örökség fogalmának elterjedését megelőzte és bizonyos értelemben meg is előlegezte az emlékezet szerepének felértékelődése.
– Az örökség kisebbségi sorsban a nemzetépítés folyamatában beállt hiányt is igyekezett kitölteni, olyan feladatokat vállalva magára, amelyek nélkül a nyelvváltás, az asszimiláció még inkább felgyorsult volna. A megélt múlt és a közös jövő az, ami az egyén, illetve egy kisebb közösség választása során megjelenik. Így válhatott ez az örökség önmeghatározásunkká: felvállalt belső különbözőség, amely által közös nevezőre hozható a helyi és a nemzeti, a saját és a közös, az egyedi és az általános, és végül mindebből mégiscsak egy közösnek mondható identitás állhat össze, aminek eredményeképpen maga a nemzet is örökséggé válik – magyarázta Hajnal Jenő, aki kitért annak fontosságára is, hogy napjainkban az idegenforgalom révén az egyik legdinamikusabb gazdasági ágazat használja a kulturális örökséget, majd hozzátette, ami nagyon hiányzik, az az, hogy ez az örökség felvértezze örököseit a mai civilizáció kihívásaira adható válaszlehetőségekkel, mégpedig olyan módon, hogy megismerteti őket az elődök túlélési technikáival és alkotókedvével, ugyanakkor éppen a modern civilizáció struktúráira épít azzal, hogy piacképes iparként, politikai stratégiaként működteti az örökséget, kihasználva a benne rejlő munkalehetőséget is.
A projektum ópusztaszeri vonatkozásait pedig Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója ismertette az egybegyűltekkel, kiemelve, az a gépgyűjtemény, amelynek elemeit a projektum keretében szeretnék felújítani, valaha látható volt az emlékparkban, leromlott állapota miatt azonban jó ideje egy raktárban pihen.
– A gépek állapotát az időjárás viszontagságai erősen kikezdték a szabad ég alatt, az emlékpark vezetése erre már 2003-ban felhívta a megyei múzeum illetékeseinek figyelmét, akik azonban akkor semmilyen lehetőséget nem láttak a helyzet rendezésére. A gépek még tíz évig a helyükön maradtak, aminek következtében az állaguk tovább romlott – emelte ki Kertész Péter, aki elmondta, 2013-ban állagmegóvási és állományvédelmi szempontok miatt szállították raktárba ezeket az eszközöket, ilyen módon gátolva meg az állapotuk további romlását. Hozzátette, a projektum keretében felújított gépek egy újonnan kialakítandó épületbe kerülnek majd, amelynek megtervezését hosszú és alapos kutatómunka előzte meg.
– Ez egy négyszáz négyzetméteres, hagyományos faszerkezetű, az egykori uradalmi gépszínt stilizáló épület lesz, amely szerkezetében és funkciójában is illeszkedni fog a skanzen épületeihez. Ennek érdekében a tervező használt, bontott anyagokat tervezett az épületbe, így az bontott téglából és cserépből fog elkészülni, annak érdekében, hogy az épület még inkább beleilljen a már meglévő néprajzi környezetbe – magyarázta Kertész Péter, aki ezt követően beszélt azokról a nehézségekről is, amelyekkel várhatóan szembe találják majd magukat az elvégzendő munka során. A emlékpark igazgatója reményének adott hangot annak kapcsán, hogy a projektum keretében megvalósuló tevékenységek révén szélesebb körben is megismertethetik majd a lakosságot azzal az időszakkal, amelynek során – ahogyan fogalmazott – a paraszti gazdálkodások a lóval való szántásról átálltak a traktorral való szántásra, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a projektumban foglalt elképzelések kidolgozásához, illetve hozzájárul azok megvalósításához is.
Az Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi elnevezésű, több mint 200 ezer euró összértékű projektum az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg, és 2020 februárjában ér véget.
