Topolya neves szülöttének, Csernik Attilának Agart című tárlata múlt év ősze óta fogadja az érdeklődőket Topolya Község Múzeumának kiállító termeiben, ugyanez a helyszín adott otthont a művészt 82. születésnapja alkalmával szervezett minapi köszöntőnek is. A múzeumi tortázás, majd az azt követő beszélgetés, fotó-, és filmvetítés fő témája a neves grafikusművész szervezői-szerkesztői-tanári tevékenysége, társadalmi szerepvállalása volt, sok-sok nosztalgikus történetbe ágyazva. Klájó Adrián képzőművész, az est moderátora köszöntője után elsőként Mirnics Zsuzsa író, a Jó Pajtás és a Mézeskalács egykori szerkesztője emlékezett vissza azokra az időkre, amikor még Csernik Attila a legkiserbbek lapjának grafikai szerkesztője és illusztrátora volt.
Csernik Attila 82. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepség tortázással kezdődött (Fotó: Ótos András)
– Csernik Attila illusztrációinak újszerű stílusát nem minden pedagógus fogadta megjegyzés nélkül: a rajzokon fejüket ferdén tartó, négy ujjú gyerekek voltak láthatók. Nekem erre az volt a válaszom, hogy ha egy kisgyermek oda áll a felnőtt, vagy a nagyobb gyermek mellé, vagy egy toronyra feltekint, akkor kénytelen ferde fejtartással felnézni. Attila gyermekeknek szánt rajzai visszafogott színvilágúak, mindig ügyelt a színek változatosságára. Amikor kézhez kapott egy mesét, vagy verset, hogy illusztrálja, mindig eltalálta az írás szellemiségét, megragadta a lényeget – mondta egyebek mellett Mirnics Zsuzsa. Mezei Erzsébet grafikusművész, pedagógus, művésztelep-szervező visszaemlékezett a 90-es években Zentán tartott kerámia táborokra.
– Hajdanában Zentán két művésztelepet is tartottunk nyáron és késő ősszel, és Attila mindegyiken részt vett, sohasem késett, sőt elsőként érkezett, mindig megvolt a saját helye, ahol alkotott. Az az érdekes, hogy mielőtt felhasználná az újságpapírt, először mindig kiolvassa. Fix támaszpont valamennyi találkozón, ezt bizonyítják a helyszínen készített fotók is, amikor körbeálljuk többen is. Két évvel ezelőtt, Attilát a 80. születésnapján köszöntöttük egy tárlattal az Alkotóházban – emlékezett vissza Mezei Erzsébet, majd Szombathy Bálint szépségkutató, kritikus, képzőművész, performance-művész vette át a szót, aki Klájó Adrián kérdésére felidézte az 1969-ben Szabadkán Slavko Matković közreműködésével megalakult Bosch+Bosch Csoport kezdetére, és az első-, az újvidéki Fórum Klubban szervezett kiállítására.
Attila (Fotó: Ótos András)
– Csernik Attila megjelent a kiállításon, bemutatkozott, mint a Képes Ifúság grafikai szerkesztője, én ebben az időben a Hét Napban mellékleteként megjelenő Kosztolányi Kör grafikai szerkesztője voltam. Azóta tart a barátságunk. Amikor csatlakozott a Bosch+Bosch Csoporthoz, akkor gyakorlatilag az megszűnt szabadkainak lenni, hiszen újvidéki taggal bővítettük. Az egyik közös projektumunk volt az Amerikából indult művészkönyv projektum továbbgondolása. Az eredeti elképzelés szerint ezek olyan könyv formájú művészeti alkotások voltak, amiket csupán néhány példányban készítettek el. Mi Attilával hulladék plakát méretű papírokra akadtunk valahol elfekvőben, és ezeket használtuk fel, többek között Bognár Antal, Danyi Magdolna és mások közreműködésével. -emlékezett vissza Szombathy Bálint, majd arról is szólt, hogy bizonyos idő után alábbhagyott a lendületük, és csatlakoztak más-, hasonló jellegű kiadványokhoz. A rendezvényen Ótos András, fotóriporter közreműködésével készült experimentális kisfilmeket is levetítettek. Az első hangképes összeállítás a 80-as évek közepén készült, és Slavko Matkovićtyal közösen látható Csernik Attila.
Csernik Attila tiszteletére megtelt a Topolyai Múzeum egyik kiállító terme (Fotó: Ótos András)Ótos András
– Amikor ez a kisfilm készült akkor a 20-as éveimben jártam, és gyakorlatilag a videózás hajnalát éltük. Nem volt egyáltalán egyszerű kamerát beszerezni, ezt is egy kölcsönkérttel készítettem. Csernik Attila ebben az időben már 10 éve a Képes Ifjúság műszaki szerkesztője volt, és ismerte a szüleimet is. Mindkét videó Zentán készült – tette hozzá Ótos András. A rendezvény másik felében Csernik Attila visszaemlékezett azokra az időkre például, amikor tanárként dolgozott, és nem igazán nézték jó szemmel, hogy farmer nadrában járt be az iskolába, vagy hogy később a Jó Pajtást csupa kisbetűvel írta grafikai szerkesztőként, majd azt is bevallotta, hogy nem igazán kedvelte, ha felülbírálták a munkáit. A rendezvény záró részében egykori topolyai diákjai emlékeztek vissza, hogy néhai tanáruk érdekes és inspiráló rajz órái milyen hatással voltak a későbbi alkotói kibontakozásukra amatőrként. Csernik Attila retrospektív kiállítását Topolya Község Múzeumában április közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatot ezt követően Zentára helyezik át.
Nyitókép: Csernik Attila tiszteletére megtelt a Topolyai Múzeum egyik kiállító terme (Fotó: Ótos András)Ótos András
