Tizenhatodik alkalommal hirdették meg a verseciek az egykor ünnepelt, majd a feledés homályába kényszerített író, Herczeg Ferenc tiszteletére rendezett hagyományos szeptemberi ünnepségüket, melynek idén külön jelentőséget adott az a tény, hogy a város szülötte 150 évvel ezelőtt született. A hétvégi megemlékezés, mint kiderült, egyetlen volt az egész Kárpát-medencében, melyet a másfél évszázada született író emlékének szenteltek. A verseci Petőfi Kultúregyesület régóta készül erre a kerek évfordulóra, és a két társszervezővel: a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, továbbá a budapesti Műszaki Könyvtárosok Szervezetével közösen tudományos konferencia keretében látta legmegfelelőbbnek a megemlékezést.
Az MNT részéről Lovas Ildikó kulturális tanácsos szólt (Fotó: Ótos András)
Az Egy patrícius a titkok kapujában című konferencia előadói: Mák Ferenc, Bence Erika, Apró István, Ispánovity Csapó Julianna, Pastyik László, Nagy Zoltán, Filep Tamás Gusztáv és Balázs-Arth Valéria voltak, akik sok szemszögből igyekeztek rámutatni többek között az író történelemképére, művelődéstörténeti szerepére, irodalomszervezői jelentőségére, nemzeti konzervativizmusára, a műveiben megfigyelhető történelmi regényhagyományra, utóéletére a lexikonokban. A konferencia anyagát könyv formájában is megjelentetik. Várhatólag a jövő év februárjáig az olvasók kezébe kerül, amikor – ha előbb nem is –, a verseci Sterija színház előtti terén leleplezik az író életnagyságú bronzszobrát.
Többek között ezt a jó hírt jelentette be Zoran Tomić, Versec alpolgármestere az egybegyűlteket üdvözölve a városháza dísztermében. Hangsúlyozta, hogy a kultúra városában ezt büszkén teszi. Jovan Sterija Popović köztéri szobra mellé hamarosan csatlakozik a város másik nagy szülöttjének, Herczeg Ferencnek a szobra is. A mintegy 10 ezer euró értékű szobor anyagi fedezetét Versec önkormányzatán kívül a testvérváros, Helvécia, és Badacsonytördemic (ahol Herczeg megtalálta szülővárosának szinte hasonmását, és élt élete alkonyán) teremtette elő.
A konferencia tudományos részét megelőzően Vitt Sándor, a helybeli kultúregyesület elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, majd Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke szólt, bátorítva a helybelieket a folytatásra. Milorad Đurić, a tartományi művelődési és tájékoztatási titkár helyettese annak fontosságát hangsúlyozta, hogy minden vidékeinken élő nemzet szabadon gyakorolhassa ünnepeit, tartsa tiszteletben másokét, és ez nem más, mint recept az együttélésre. Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa az író Herczeg Ferencről szólt, aki egykor írófejedelem volt, majd közéleti szereplése miatt íróként is kegyvesztetté vált. Mint mondta, meg kell találni az író helyét a magyar irodalomban. Egyúttal megköszönte a versecieknek, hogy példamutató elkötelezettséggel ápolják az emlékét. Hajnal Jenő, a VMMI igazgatója szerint a négy évtizedes írói kegyvesztettségnek az az eredménye, hogy ma nem ismerjük Herczeg Ferenc irodalmát, s ezt a mulasztást pótolni kell.
A konferenciát Nagy Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd az értekezések után a kultúregyesület székházában folytatódott a találkozó, ahol alkalmi műsor-összeállítás nyomán leleplezték és megkoszorúzták Herczeg Ferenc jövendőbeli életnagyságú szobrának kicsinyített változatát. A dél-bánáti művelődési egyesületek képviselőivel, az erdélyi és magyarországi vendégekkel a verseciek a késő esti órákig barátkoztak.
Vasárnap ünnepi szentmisével folytatódott a Herczeg Ferenc-napok az ugyancsak 150 éves Szent Gellért-templomban (megépíttetése az író anyai nagyapja nevéhez fűződik), amelynek évfordulójáról egy héttel ezelőtt emlékeztek meg. A templomtól alig száz méterre levő egykori Herczeg-szülőházon levő emléktáblát is megkoszorúzták, majd az arra érdemesülteknek oklevelet adtak át a kultúregyesületben.
Nyitókép: Az MNT részéről Lovas Ildikó kulturális tanácsos szólt (Fotó: Ótos András)
