Fodor Tamás: Sajnos alig maradt érdeklődő ezekre a csodás könyvekre (Nagy Magdolna felvétele)
Az urbánus tér kulturális életének egyik fokmérője a könyvtár. Versecen a csaknem 130 éve működő Városi Könyvtár mintegy 200 000 kötettel, valamint gazdag folyóirat-gyűjteménnyel rendelkezik, ebből közel 30 000 német és 20 000 magyar nyelvű kiadvány. Az olvasók száma változik, viszont számosítani lehet a tekintélyes és értékes magyar és német nyelvű könyvgyűjtemény iránt érdeklődőket. A könyvtárba 10–12-en fordulnak be magyar, illetve hatan a német nyelvű kiadványok miatt. Újabban szolgálatukra áll Fodor Tamás, a könyvtár fiatal, egyébként német–magyar szakos könyvtárosa, aki pályája kezdetén szembesült ezzel a kivételes szellemi örökséggel, amit akkor is méltón kell kezelni, ha olvasó alig akad.
A verseci Városi Könyvtárat 1887-ben alapították, mint köz- és iskolai könyvtárat, és egy évvel később kezdte meg munkáját. Az alapító, és az első könyvtáros Felix Milleker (1858–1942), magyarosított nevén Milleker Bódog volt, az a neves történész, tanulmányíró és régész, aki a verseci városi múzeum megalapításánál is meghatározó szerepet játszott. Munkája során közel tizennégyezer, főleg őskori tárgyat gyűjtött össze, összeállította a délvidéki régiségleletek forrásjegyzékét, megírta többek között Dél-Magyarország őskori és honfoglalás kori régiségleleteit, a térség történetét a rómaiak alatt, szakfolyóiratokban a régészeti mellett helytörténeti és földrajzi tárgyú cikkei jelentek meg. Kétségkívül meghatározó személyiség volt Versec életében, így nem csoda, hogy az általa alapított és ma is működő, immár csaknem 130 éves intézmények hűségesen ápolják emlékét.
Tudni kell azonban, hogy Versec lakossága nemzetiségi összetételének megfelelően a mai Városi Könyvtárban zömmel szerb könyvek és szerb olvasók vannak. Fodor Tamástól, az intézmény egyik könyvtárosától tudtuk meg, hogy a páratlan örökségnek köszönhetően a verseci ma a gazdagabb vajdasági könyvtárak közé tartozik. Mintegy 200 000 kötettel rendelkezik, ezek közül kb. 30 000 német és 20 000 magyar nyelvű kiadvány. Olvasói között 10–12 igényel magyar, és mindössze 6 német nyelvű könyveket.
Nyelvtől függetlenül kb. 5000-re tehető a könyvritkaságok és a helybeli szerzők műveinek száma. Nem kevésbé értékes a könyvtár folyóirat-állománya, mintegy 20 000 folyóirat és más időszakos kiadvány zöme szerb nyelvű, de meglehetősen tekintélyes helyet foglal el napilapunk, a Magyar Szó is, melynek 1960–1990 közötti közel három évtizedes kiadásait őrzik, noha ritkán üti fel bárki is a beköttetett példányokat. A magyar nyelvű mellett német és román nyelvű folyóiratok is megtalálhatók, olyanok, melyeket Fehértemplomon, Újvidéken, Belgrádban, Pancsován, Nagykikindán, Nagybecskereken, Temesváron, Frankfurtban, Bécsben nyomtattak. Vajdaság területén talán épp a verseci rendelkezik a leggazdagabb német nyelvű időszakos kiadvány-gyűjteménnyel, ami a Vajdaságban egykor élt német populáció történetkutatóinak is megbízható forrása lehet. Itt őrzik a térségeinkben kiadott legrégebbi német nyelvű hetilapot, mely 1857-től 1944-ig minden szombaton megjelent. Még a háborús években is sikerült rendszeresen kiadni. Ez volt a Der Werschetzer Gebirgsbote, vagy a Versec-hegyi hírlap, mely arról is emlékezetes marad, hogy az első számban meghirdetett koncepciójához mindvégig hű maradt. A német könyvállomány esetében nem hallgathatjuk el azt sem, hogy 2011 augusztusában átadták a renovált német könyvosztályt. A mintegy 50 000 eurós ráfordítást a Hemofarm Alap biztosította.
A magyar nyelvű kiadványokról jóval kevesebbet tudunk. Fodor Tamás munkájának a gyümölcse azonban feltehetőleg be fog érni. Nem lehet a II. világégést követő folyamatos leépülést máról holnapra bepótolni.
A könyvtár legrégebbi kiadványa egyébként 1496-ból származik. Pedagógiai jellegű leveleket tartalmaz. A város szülöttének, Jovan Sterija Popovićnak a személyes könyvtárából is itt őriznek 9 kötetet. Valóságos kuriózumnak számít az olasz Villa Casteioni városka krónikája, melyet 1424 és 1670 között jegyeztek.
A jelenlegi intézmény megalapítása előtt több könyvtár is látogatható volt a városban, egyes feljegyzések szerint már 1820 táján működött olvasókör, később Laza Nančić, az ismert verseci szocialista is alapított könyvtárat, mely végül beolvadt egy dalárdába. Talán nem árt megjegyezni, hogy Versec polgársága körében több rendkívül gazdag magánkönyvgyűjtemény is található volt, melyek egy része a mai Városi Könyvtár állományában található meg.
Nyitókép: Fodor Tamás: Sajnos alig maradt érdeklődő ezekre a csodás könyvekre (Nagy Magdolna felvétele)
