Az 1800-as évek végétől vándortársulatok játszottak Szabadkán. Az első feljegyzés a szabadkai magyar színházi előadásról még 1816-ból származik, amikor egy magyar vándortársulat először játszási engedélyért folyamodott. Bár gazdag kulturális élet folyt a városban, színházépület csak 38 évvel később épült. 1854-ben Skultéty János tervezte neoklasszicista stílusban az épületet. Az 1400 nézőt befogadó színházba Pesten készítették el a csillárt, Telepi György pesti színpadtechnikus pedig megálmodta belső díszítését. A monumentális épület több mint negyven páhollyal, és kétemeletnyi galériával rendelkezett. „A Kárpát-medence 8. legrégebbi színháza ez, az egyik első színházépület, amelyet eleve magyar nyelvű színtársulat számára építettek.” 1915-ben porig égett az épület, amit csak 1926-ban újítottak fel, és ez egészen 2007-ig szolgálta a közönséget, a művészeket meg a színházi dolgozókat. Ekkor heves szakmai vitákat követően lebontották az épületet.
A szabadkai népszínház épületének egy részét először 1975-ben nyilvánították életveszélyessé. A gondatlanság miatt az épület állaga évről évre romlott, és 2002-ben már a teljes épületet használatra alkalmatlannak mondták. Ennek ellenére a színház dolgozói még öt évet dolgoztak az épület egy részében.
2007 júniusában bontani kezdték a több mint 150 éves épületet. Azt ígérték, öt év alatt elkészül az új, ami nem csak nagyobb lesz az egykori színháznál, de színpadtechnikai felszerelése is a lehető legminőségesebb lesz. Az ígéret csak ígéret maradt.
A bontás megkezdésekor az az egyezség született, hogy az épületanyag egy részét beépítik a színház védelem alatt álló részébe, egy másik részét a kivitelező kapja munkadíj fejében, a maradékot pedig értékesítik. A kivitelező, Zoran Francisković, a Panongrad építővállalat tulajdonosának öngyilkossága után (2009-ben) kiderült, hogy hiányzik 400 ezer tégla az építőhelyről. Az a rész, amit be kellett volna építeni. Azóta sincs semmi hír róla, ki vihette el a több tíz kamionnyi téglát.
Szabadkán már csak az idősebb nemzedék emlékszik arra, hogy egykor a díszes nagyteremben is voltak előadások, sőt operákat is játszottak itt. A forgószínpados nagytermet évtizedek óta már csak raktárnak használták. Az ígéretek szerint a belső díszítése (ami a műemlékvédelmi intézet szerint érték) visszakerül majd a helyére.
Dr. Radivoj Dinulović belgrádi építész tervezte az épületet. A beruházás összértékét 24 millió euróban állapították meg. A költségek fedezését 45-45 százalékban a szerb és a vajdasági kormány vállalta, Szabadka város pedig a maradék 10 százalékot. Ezt szerződésben rögzítették. Ez sem volt elegendő, hogy mindegyik fél eleget tegyen vállalt kötelezettségének.
Az építkezés megkezdésekor Szerbia legnagyobb kulturális beruházásának mondták a szabadkai Népszínház épületének rekonstrukcióját. A munka ennek dacára a kezdetektől fogva döcögött. Pénzhiány miatt többször hónapokig, majd két évig is szünetelt az építkezés.
Ahogy múlt az idő, úgy vált egyre inkább nyilvánvalóvá, hogy soha sem lesz befejezve az elképzelt színházépület. Ezért a szabadkai képviselő-testület 2013-ban döntést hozott arról, hogy kisebb és ennélfogva olcsóbb legyen a színház. Akkor olyasmi is elhangzott, hogy egy emeletet lebontanak a már felépített színházból. Aztán ez mégsem következett be. De a tervezett 17 000 négyzetméteres hasznos területű és három játszóhellyel rendelkező színházat mégis csökkentették, ezek szerint: 10 000 négyzetméternyi helye lesz Thália papjainak és az őket kiszolgáló személyzetnek (a lebontott színházban 9000 négyzetméternyi helyük volt), további 3000 négyzetmétert pedig vállalkozóknak ajánlanak fel, hogy üzlethelyiségeket nyissanak az épületben. A három színpad helyett pedig csak kettő épül meg.
A legutóbbi makett, ahogyan majd kinéz az ígéretek szerint 2018-ra elkészülő színház. A 2013-as önkormányzati döntés értelmében a továbbiakban legfeljebb 10 millió euró költhető a színházra. A takarékoskodás a belső kivitelezést érinti (elhangzott például, hogy nem eredeti márványlapok lesznek, hanem az olcsóbb változat) meg azt is bejelentették, hogy a színpadtechnikai felszerelésen is spórolnak, nem a csúcsminőséget kapja majd a színház, hanem amit meg tudnak venni.
A színházépület belső munkálatait az ígéretek szerint jövőre kezdik meg. Ezek szerint 2018-ra készül el a felújított, újjáépített szabadkai Népszínház. Ha sikerül tartani a határidőt, akkor 11 év alatt készül el az épület. Átellenben a színházzal áll a szabadkai városháza, amelyet 1908-ban kezdtek építeni. 2 év alatt felépítették, belső berendezését újabb két év alatt befejezték. Több mint 100 évvel ezelőtt.
