2024. szeptember 2., hétfő

A magyar nyelvről és ahogyan használjuk

A kutatási eredményeket meddőnek érzem, ha nem hasznosulnak” – véli Péntek János nyelvész
Péntek János (Molnár Edvárd felvétele)

Péntek János (Molnár Edvárd felvétele)

Szabadkán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és a Verbi Nyelvi Kutatóműhely szervezésében nemrégiben Anyanyelvi nevelés és nyelvi revitalizáció címmel nyelvészeti konferenciára került sor. A konferencia első előadását Péntek János nyelvész, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vezetője tartotta Anyanyelvi nevelés: miért, mit, hogyan ...és kik? címmel. A magyar nyelvről, annak oktatásban való alkalmazásáról, a regionális és a digitális nyelvhasználatról Péntek Jánossal beszélgettünk.

 Az anyanyelvi nevelés kapcsán előadásában leszögezte, hogy diagnózis van, terápia nincs. Ezzel mire utalt?

– Úgy gondolom, tényleg létezik diagnózis, részben tanulmányokban, könyvekben is. Úgy érzem, most egy kutatásdömping van, ehhez viszonyítva nagyon kevés az, ami azután használatba kerül. Ennek az egésznek így nincs sok értelme. Tudjuk, leírjuk, tanulmányok jelennek meg, újabb kutatások indulnak, az oktatásban pedig nem tapasztalható haladás. Ezen lenne jó változtatni, egyebek között ilyen irányt kellene venniük a tanácskozásoknak, amelyeken jelen vannak pedagóguskollégák, leendő pedagógusok. Az új gyakorló pedagógusok, akik jól szeretnék végezni a munkájukat, inspirálódhatnak szakkönyvekből, ezeket meg lehet találni, hozzáférhetők. Az oktatási tananyagok, tankönyvek, közös munka eredményei kell hogy legyenek, gyakorló pedagógusok, nyelvészek közreműködésével. Erre volna már szükség. Helyi és jó tananyagokat létrehozni. A helyi környezetet, lehetőségeket és szükségszerűségeket figyelembe kell venni, annak azonban megalapozottnak kell lenni, nehogy tévútra vezessük a szülőket és a diákokat. Nem elég az ötlet. A kutatási eredményeket meddőnek érzem, ha nem hasznosulnak. Erről tudniuk kell az oktatási politikusoknak is, mindazoknak, akik kisebbségi politikával foglalkoznak, mert az ő közreműködésük is fontos sok mindenben, és mindenképpen lényeges bekapcsolni a gyakorló pedagógusokat is.

 Milyennek látja a regionális nyelvhasználatot, hogyan beszélünk Vajdaságban?

– Erre vonatkozóan nincsenek értékítéleteim. Akárcsak az erdélyi, a vajdasági nyelvhasználatnak is helyi színezete van. Ezzel nincs semmi baj, úgymond nyelvjáráspárti vagyok, elég sokat írtam erről az utóbbi időkben. Azt vallom, hogy ezeket a regionális színeket a magyar nyelvben meg kell őrizni. Erdélyben mondják is, hogy sokkal kedvezőtlenebb a megítélése annak a színtelen közmagyar nyelvnek, amelyet mondjuk Budapesten vagy a magyar filmszinkronnyelvben hallunk. A nyelvjárást nem kell szégyellni, egy kicsit büszkélkedni is lehet vele.

A digitalizáció újdonságokat hozott nyelvünk használatának területén is. Hogyan tekint az internetes kommunikációra?

– Ami a chateléssel, sms-sezéssel folyik, az magántermészetű. Ez egy olyan nyelvhasználat, amely korábban is jelen volt, leginkább szóbeliségben két ember között folyt. Mindenkinek magánügye, hogyan használja. Sokan féltik ettől a nyelvet, hogy valamiféle nyelvromlás lesz a következménye. Bennem nincs ilyen félelem, nem hiszem, hogy ilyen hatása lenne. Arra kellene ügyelnünk a digitális térrel kapcsolatban, hogy a magyar nyelv erősen legyen benne. Ez azért ajánlatos, mert világszinten is a magyar nyelv pozícióját a jövőre nézve nagyon meghatározza majd az, hogy milyen nyelvek vannak jelen a digitális térben. Ehhez a régióknak is kapcsolódniuk kell. Jelen pillanatban jól áll a magyar nyelv. Amire nagyon kellene vigyáznunk, az a digitális újságírás és a honlapok. Több esetben is tapasztaljuk, hogy fontos intézmények nyelvileg nagyon gyatra honlapokat működtetnek, ez nemcsak a nyelvet, hanem magát az intézményt is kompromittálja. Aki belenéz egy ilyen honlapba, rossz véleményt alkothat róla. Itt is törekedni kell a nyelvi igényességre, akárcsak a nyomtatott sajtó, könyvek, kiadványok esetében. Manapság könnyebben lehet könyveket írni és kiadni. Ennek az lett a következménye, hogy nyelvileg már nem annyira igényesek, mint korábban. Szerintem ez sokkal inkább befolyásolja, vezeti el rossz irányba nyelvünk használatát, mint a chatelés vagy az sms-ezés.

Jelenleg mivel foglalkozik?

– Folyamatos témám az oktatás, közben több mint tíz éve a moldvai magyar nyelv szótárán dolgozok, egy tetemes archív anyagot kutatva. Az elmúlt tíz évben ez tette ki a napjaim nagy részét, most már szeretnék a végére érni.