2024. november 25., hétfő

A forradalom halottai nem kelthetők életre

A Híd Kör Látványpoétika, akusztika, szociodinamika – társművészeti diskurzusok című tanácskozást tartottak az újvidéki Forum-házban pénteken
A konferencia megnyitóján (Dávid Csilla felvétele)

A konferencia megnyitóján (Dávid Csilla felvétele)

Faragó Kornélia köszöntőjét követően Dánél Mónika (ELTE, Budapest) tartotta meg az 1989/Románia, Történelmi esemény, archívum, újrajátszás című nyitóelőadását. Mint elöljáróban elmondta: előadása egy kutatási projektből merítkezik, amelyben három magyarországi és egy kolozsvári egyetem vesz részt. A projekt címe: A másság terei. Kulturális térképek, érintkezési zónák a kortárs magyar és román irodalomban és filmben. A projektban zajló munka folyamán a kortárs román és magyar irodalmi-, valamint filmalkotásokat hasonlítanak össze.
– Fókuszálunk a téralakzatokra, az alkotásokban a tér reprezentációját tanulmányozzuk. Az új hullámnak nevezett kortárs romániai filmeket most már a nyugat-európai szemek is érzékelik – mondta Dánel. Az előadásban olyan példákat mutatott be, amelyek által az újrajátszás mint performatív aktus a történelmi esemény és médiaközvetítés egymásra íródását is színre viszi és a román forradalmat mint médiaeseményt láttatja.
– A konszolidáció alkotó, nem elégszik meg azzal, hogy következzék. A kezdet mindig egy köztesben kezdődik. Az újrajátszások mint performatív jelenségek a hitelesség, múlt, és a történelmi esemény kapcsolatát alapvetően rendezik újra. A megtestesített múltbeli jelenetek élővé tétele az eljátszás révén azt is tudatosítják, hogy az ún. forradalom halottai nem játszhatóak el újra, nem kelthetők életre és éppen ezért nem lehet a román forradalmat pusztán közvetítő képek, médiaeseményekként értelmezni – magyarázta Dánel Mónika.
Ezt követően Oláh Tamás Nagy József színházának vizuális jelrendszerei címmel tartott előadást.
András Csaba (PTE) értekezésének címe: Entrópia – A Wreckmeister harmóniák defigurációs stratégiái, Dancsó Andrea előadásának címe: Analóg és digitális – Lazukics Anna és Molnár Edvárd fotóiról. Fehér Dorottya felszólalásának a témája: A képregény vizuális akusztikája, Sági Varga Kinga előadásának címe: A vizualitás és textualitás diskurzusa Juhász Erzsébet köteteiben, Rizsányi Attila értekezésének címe: Vers és vizualitás. Korrelációk Maurits Ferenc életművében, Kelemen Emese előadásának a témája: Íróasztalba zárt emlékezet. Látvány és mnemotechnika Gerőcs Péter A betegség háza című regényében, Ternovácz Dániel értekezésének címe: Egy felbomlott létforma vizuális narratívái (Danyi Zoltán: A dögeltakarító), Gazsó Hargita témája: Múzeum és vizualitás. A leendő Szirmai-kiállítás látványtervi kérdései.

A találkozó közönségének egy része (Dávid Csilla fotója)

A találkozó közönségének egy része (Dávid Csilla fotója)

A konferenciát követően sor került a Híd-találkozóra. Mesék, versek, vadcsízek címmel Kollár Árpáddal Herédi Károly beszélgetett. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a Híd novemberi számának szerzőivel (Benedek Miklós, Celler Kiss Tamás, Glavinić Vékás Éva, Góli Kornélia, Kelemen Emese, Mészáros Anikó, Oláh Tamás, Orovec Krisztina, Patócs László, Szabó István). A nap Csehy Zoltán (Comenius Tudományegyetem, Pozsony) Test, emlékezés és egzotikum az újabb szlovákiai magyar irodalomban című előadásával zárult.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás