Már legalább öt éve gyűjtik be az oktatási minisztérium űrlapja révén az általános iskolák elsőseinek szüleitől az olyan adatokat, ami a nemzeti hovatartozásra vonatkozik, vagy éppen arra kérdeznek rá, hogy hányan élnek egy családban, van-e a gyereknek saját szobája vagy tanulósarka, hogyan jut el az iskolába, a szülők házastársi viszonyban vannak-e, mi a végzettségük, munkaviszonyban vannak-e. Rodoljub Šabić, a közérdekű információk biztosa most arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen adatok összegyűjtése szabálytalan, mert szerinte azoknak, akik az általános adatokon túl mást is kérnek, meg kellene magyarázniuk, miért is kérik azokat. A minisztérium viszont hangsúlyozza, hogy az adatok összegyűjtése és felhasználása a törvényben előírtakkal összhangban történik, és nem is kell mindent kötelezően kitölteni. Ez viszont az űrlapra nincs ráírva.
Az űrlap az oktatási minisztérium dokumentuma, minden iskolába ez jut el, az iskoláknak pedig az ez alapján összegyűjtött adatokat kell a minisztériumba elküldeni az adatbázisba. Kérdésünkre, hogy miért szükségesek ezek az adatok, Tóth Szilvia, a szabadkai Majsai úti iskola igazgatónője készségesen elmagyarázta, hogy mindez a pedagógusok munkáját is segítheti.
– Mi már legalább öt éve így gyűjtjük be az adatokat. Az űrlapot az első szülőértekezleten töltik ki a szülők, akik részéről eddig még nem volt semmilyen tiltakozás, semmilyen reagálás. A tanító felhívja a szülők figyelmét, hogy nem kötelező mindent kitölteni. Persze az alapvető adatokra mindenképpen szükség van (például név, személyi szám, születési adatok), azonfelül pedig a szülő eldöntheti, hogy válaszol-e a kérdésekre, ám a tanító és a szülők későbbi közvetlen kommunikációjában előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy például hányan élnek egy családban, van-e a diáknak külön szobája vagy tanulósarka. Mindezt fontos tudni a pedagógusi munka szempontjából, a gyerekekhez való lehető leghelyesebb viszonyulást segítheti elő – mondta az igazgatónő. – Véleményem szerint az olyan adatok, hogy hányan élnek egy családban, házastársi viszonyban élnek-e a szülők, nem lehetnek titkosak. A pedagógusok ebből le tudnak vonni következtetéseket a gyerek magatartásával kapcsolatban, a szocializációjával kapcsolatban. Az iskolai végzettségből esetleg arra lehet következtetni, hogy milyen előtudással jön a gyerek az iskolába.
Mint beszélgetőtársunk elmondta, ezzel a kérdőívvel az a baj, hogy elég passzív, sajnos ez az adatbázis szinte semmire sem használható az iskolában.
– Az űrlapról bevisszük számítógépbe az adatokat, tehát megvan a diákok adatbázisa. Arra azonban nem ad lehetőséget, hogy például a 2002-ben született gyerekek névsorát lekérjem, vagy ha mondjuk van egy Horváth János nevű tanulónk, és meg akarnám nézni, hogy melyik osztályba jár, azt nem tudom megtenni. Jó lenne, ha dinamikusabb lenne és hasznos dolgokra használhatnánk. Én mint igazgató hozzáférhetek az adatbázishoz, más nem. Ezzel nincs is baj, csakhogy az iskola ezt az adatbázist szinte semmire sem tudja használni, a minisztériumnak viszont el kell készítenünk – mondta Tóth Szilvia.
Zlatko Marosiuk, Szabadka ombudsmanja kérésünkre elmondta, léteznek ún. különösen érzékeny kérdések, ezek azok, amelyek a nemzeti hovatartozásra, a nyelvhasználatra, a vallásra, a párthovatartozásra, a szakszervezeti tagságra és az egészségügyi állapotra vonatkoznak. Ezekről is lehet adatokat gyűjteni, az illetékes szervek, mint amilyen a minisztérium, a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat begyűjthetik ilyen kérdések alapján, de – ahogy azt a polgári jogok biztosa hangsúlyozta – nem mindegy, hogy hogyan: szükséges hozzá a kérdezett beleegyezése, és ennek a beleegyezési eljárásnak valójában úgy kellene kinéznie, hogy a megkérdezett személy írásban ad beleegyezést, alá kellene írnia és hitelesíteni is kellene.
– Ebben az esetben, az űrlapon csak a gyerek nemzeti hovatartozására vonatkozó kérdés tartozik a különösen érzékeny kérdések közé, az például, hogy a gyereknek van-e tanulósarka, már szakmai kérdés, amelynek megvan a maga célja, és nem tartozik ebbe a csoportba. Az űrlap hiányossága viszont, hogy fel kellene rajta tüntetni, hogy nem kötelező mindenre válaszolni, mivel tartalmaz különösen érzékeny kérdést is – mondta Marosiuk.
