Különleges előírások mellett kell megszervezni mindazoknak a szakkádereknek a felsőoktatási képzését, melyeket állami költségvetésből pénzelnek: egészségügy (orvosképzés, gyógyszerészet), tanügy, igazságszolgáltatás (jogászképzés). Többek között ezt a javaslatot is tartalmazza a Tartományi Képviselőház oktatási, tudományos és művelődési bizottságának anyaga, melyet a felsőoktatási törvény módosítási indítványai közé sorolt. Ez a pont azért váltotta ki a sajtó érdeklődését, mivel korábban elterjedt a hír, hogy a törvényhozó megvonja a magánegyetemektől a tanár- és az orvosképzés lehetőségét, és ezt kizárólag állami keretek között tartja. A vajdasági módosítási indítvány nem ilyen kizárólagos, hanem különleges előírások betartásához köti az orvos-, gyógyszerész-, jogász-, tanító- vagy tanárképzést, amit akár magánegyetemek is teljesíthetnek.
Ez természetesen csak egy a sok módosítási javaslat közül, mely a felsőoktatási törvény módosítási törvényének munkaváltozatára érkezett a bizottsághoz. A bizottság összegzi és juttatja tovább a köztársasági szervek felé a vajdasági indítványokat. Az anyag dr. Svetlana Lukić-Petrović, a bizottság elnöke szerint hatalmas, így az újságíróknak sem osztották ki, ehelyett néhány pontba, mondatba foglalta a főbb irányvonalakat. Leszögezte, hogy a módosítási javaslatok zöme nem sérti a törvény alapvető szellemét, viszont világossá vált, hogy oktatási és felsőoktatási stratégia nélkül nem hozható meg érdemleges törvény. Nagyon fontos továbbá, hogy a felsőoktatásban szerzett titulusok egyértelművé, könnyen megkülönböztethetővé váljanak, hogy a tartomány illetékességét pontosan határozza meg a törvényhozó, valamint hogy a Nemzeti Oktatási Tanácsban meghatározott hely illesse meg a nemzeti kisebbségek képviselőit. A tervek szerint a módosítási javaslatok köztársasági szintű egységesítése és a tervezet kidolgozása után újabb nyilvános vitát szerveznek a tartományban, jelentette be Lukić-Petrović.
Tengernyi beadvány érkezett, és világossá vált, hogy változásokat kell eszközölni a felsőoktatási törvényben – mondta kérésünkre dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár, aki több titkárral együtt részt vett a bizottság ülésén. – Ez két okból is szükséges: a bolognai folyamat bevezetésével megjelentek olyan kérdések, melyeket a törvény nem fedett, és ezeket rendezni kell. A másik ok, Szerbia oktatási rendszerét nyitottabbá kell tenni a külföldiek számára, a nemzetiségi oktatás területét pedig rugalmasabbá kell tenni. Ennek érdekében a tartományi oktatási titkárság javasolja a vendégtanárok alkalmazását, ami – külön hangsúlyoztuk – a kisebbségi nyelveken történő oktatásban jelentős. A titkár szerint forradalmi jelentősége lesz annak, hogy megjelenik újból a rendkívüli hallgató státusza, vagyis a távoktatás a szerbiai oktatási rendszerben, ezenkívül lényeges mozzanat az is, hogy az évismétlő hallgatók a hiányzó pontok megszerzésén túl tantárgyakat vehetnek fel.
