Az idén 132 magyarországi iskola mintegy 6000 diákja juthat el a szomszédos országok magyarlakta területeire az Apáczai Közalapítvány jóvoltából, amely 216 millió forintot különített el annak érdekében, hogy az anyaországi diákok tanulmányi kirándulás keretében ismerkedhessenek meg a Felvidékkel, a Délvidékkel, Kárpátaljával és Erdéllyel, illetve a külhoni magyar fiatalokkal.
– A Határtalanul! címet viselő országos program célja a határon túli magyar és a magyarországi diákok közötti személyes kapcsolatok kialakításának elősegítése – mondta el az Apáczai Közalapítvány tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Csete Örs igazgató, akinek meggyőződése: csak a határokon átnyúló személyes kapcsolatok segíthetik, hogy eljelentéktelenedjen az a történelmi helyzet, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Stark Ferenc, a közalapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett: az alapítvány eddig elsősorban a határon túli magyar oktatást támogatta anyagilag, az idén azonban két pályázatot írtak ki, amelyek célja az anyaországi szakközépiskolák diákjait eljuttatni a környező országok magyarlakta vidékeire. – A parlamentben elfogadandó nemzeti összetartozás emléknapjának eszméje akkor lehet maradandó és hasznos, ha hosszan tartó, mély, jövőnek szánható folyamatokat indukál – emelte ki a kuratóriumi elnök, aki szerint az összetartozás a nemzeti sérelmek felemlegetésével, önsajnálattal nem ápolható, a valódi összetartozáshoz kapcsolatok kellenek. A közalapítvány ezért azt szeretné, hogy a Határtalanul! program révén néhány év leforgása alatt valamennyi magyarországi diák – tanulmányai alatt legalább egyszer – eljusson a külhoni magyarok által lakott területekre.
Az alapítvány egyúttal fotó- és filmpályázatot is meghirdetett, amelynek keretében a magyarországi diákok magyarlakta régiókban készült felvételeit jutalmazzák.
A Határtalanul! program bemutatásán vendégként megjelent a vajdasági születésű Rúzsa Magdi előadóművész és a Felvidékről származó Gergely István, a magyar vízilabda válogatott kapusa is. Az énekesnő arról beszélt, hogy szülőföldjének elsősorban mentalitását köszönheti. „Ott nőttem fel, kisebbségiként megtanultam, hogyan kell küzdeni, ha kell, átgázolni mindenen, hogy az ember megvalósíthassa álmait” – magyarázta, majd elmondta, hogy a Vajdaságba látogatóknak elsősorban Székelykeve megtekintését, a csevap, a pljeskavica, a baklava kóstolását, a szórakozóhelyek szemrevételezését ajánlja. Gergely István Komáromban megtanulta, hogy „kompromisszumokat kell kötni, ugyanakkor ki kell tartani a célok és álmok mellett”, s azt is, hogy amíg az emberek egymás között nem beszélik ki a nézeteltéréseiket, addig azok problémák maradnak. Egy komáromi látogatónak elsősorban a helyi várat, a város közelmúltban újjáépített központját és „a kimondhatatlan nevű szlovák specialitásokat” ajánlja.
