Tény, hogy egyre népszerűbb az újvidéki Cinema City, a Moziváros. Az időjárás idén, a harmadik rendezvénynek nagyon is kedvezett, de ettől függetlenül szabadon mondhatjuk, hogy esténként szinte feléledt a város ennek a mintegy 120 filmalkotást (30 bemutatóval) felvonultató, neves és kevésbé ismert filmszakértőt idevonzó vendéggel. Tény az is, hogy a film, a zene és a média témakörrel meghirdetett rendezvénysorozaton teljesen eluralkodott a hetedik művészet, a film, azaz a szinte mozi híján „tengődő” város lakossága mintegy a téli álomból ébredve vetette rá magát a hazai, az alacsony költségvetésű, vagy éppen a régió jelesebb filmalkotásaira. Ezek között is a szerbiai filmgyártás élvezett abszolút érdeklődést, szinte irigylésre méltó módon bizonyult népszerűnek a nemzeti filmgyártás az újvidéki közönség körében.
A hét folyamán több ízben is jeleztük a várost megmozgató esemény híreit, de nem szóltunk arról, hogy például a vetített filmek között volt Varga Katalin balladája, a magyarul beszélő, de román–angol koprodukcióban készült tavalyi filmdráma, melyet a palicsi filmfesztivál közönsége tavaly már láthatott néhány hónappal azután, hogy a Berlini Filmfesztiválon Ezüst Medvét nyert. A Peter Strickland rendezésében négy évig készült film címszerepében Péter Hildát láthatjuk, aki Pálffy Tiborral meggyőzően játssza a valós eseményen alapuló történetet.Katalin élete, házassága ugyanis egyik pillanatról a másikra felborul, amikor kiderül a titka, hogy fiának nem a férje az apja. A férfi elkergeti otthonról az asszonyt, anélkül, hogy meghallgatná a magyarázatát. Felesége valójában sohasem volt hűtlen hozzá, egyik éjjel hazafelé menet megerőszakolták. Szégyenét eltitkolva szülte meg a fiát. Annyi esztendő után, más megoldást nem látván, Katalin elindul, hogy megkeresse a gyermeke vér szerinti apját, és bosszút álljon rajta. Útja a Kárpátok hegyei közé vezet, pedig egykor megesküdött, hogy soha többé a közelébe sem megy. Ez a film nyitotta a Balkan Box szelekciót, és ebben a válogatásban láthattuk a Berlinben ugyancsak jól ismert boszniai Jasmila Žbanić rendező új filmjét, a Na putu/Az úton címűt, vagy a neves görög rendező, Teo Angelopulosz Az idő pora című új alkotását, az albán Artan Minaroli Él és a szlovén Damjan Kozole Szlovén nő című alkotását is, az utóbbi évek legsikeresebb szlovéniai filmjét, melynek egyetemista főhőse titokban prostitúcióval foglalkozik.
S ez csupán egy szelekció a 14 közül a ma záruló, egyhetes rendezvénysorozat folyamában. A jelekből ítélve a közönség jól szórakozott, magáévá tette a fiatal rendezvényt. A mai, szombati kapuzárás előtt azonban még megnézhetjük a Szerb Nemzeti Színházban 18 órától Goran Paskaljević Medeni mesec/Mézes hetek, majd 20.30-tól Đorđe Balašević Mint a korai fagy filmjét, a Katolikus portán 21 órától Kathryn Bigelow Bombák földjén című idei Oscar-díjas rendezését, az Ifjúsági Színház nagytermében 20 órától Michael Haneke Fehér szalag című tavalyi alkotását, vagy a Duna Parkban a Paprika című japán animációs filmet. És persze ez sem minden, csupán néhány a gazdag választékból.
