A Historizmus Bácskában című konferenciakötet bemutatójára került sor tegnap a Szabadkai Városi Múzeumban, az Európai Örökség Napok eseménysorozat jegyében. Az impozáns kötet, a bajai Türr István Múzeum és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködéseként jött létre. A kiadvány tizenhat tanulmányt tartalmaz, a szerzők Neda Džamić, Fábián Borbála, Bogdan Janjušević, Kothencz Kelemen, Kordé Nóra, Korhecz Papp Zsuzsanna, Kovács N. Zita, Lakatos Adél, Ljiljana Lazić, Miomir Milić, Ninkov K. Olga, Gordana Prčić Vujnović, Radványi Diána, Terdik Szilveszter, Dejan Vorgić és
Ljubica Vuković Dulić. A kötet szerkesztője Kajdocsi Lovász Gabriella, a grafikai előkészítés Lality Csaba munkája.
Az egybegyűlteket Mihájlovity Anikó, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszöntötte.
– Két évvel ezelőtt kezdtünk bele a Historizmus Bácskában IPA projektumba a bajai Türr István Múzeummal. Azóta sok mindenen vagyunk túl, kiállításszervezésen, megnyitón, konferencián, foglalkozásokon, filmkészítéseken és vetítéseken. Ehhez az eseménysorozathoz kapcsolódik a konferenciakötetünk is, amelyben szerteágazó tanulmányok és jelentős szerzők kaptak helyet – tudtuk meg Mihájlovity Anikótól.
A kötetet N. Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója méltatta:
– Nagyon fontosnak tartom az együttműködést, amely a bajai és a szabadkai múzeum közt évek óta zajlik, és amelynek újabb eredményét foghatjuk a kezünkben. Nagyon sok szempontból értékes ez a kötet. Nem csak a benne található tanulmányok, hanem a kutatóprogramok miatt is, amelyek nem két évvel, hanem már korábban megkezdődtek, majd pedig haladtak a historizmus felé is, hiszen a művészeti korszakok nem választhatók szét tisztán és egyenesen, egymásra épülnek, ahogyan a mi projektumaink is egymásra épültek. Nagyon értékesnek tartom ebben a kutatóprogramban azt is, hogy interdiszciplináris módon, a múzeumban dolgozó szakemberek együttműködésének eredményeként kerülhet úgymond reflektorfénybe egy-egy műtárgy, más-más megközelítésben. Ezúttal a historizáló műtárgyakat keresték elő a kollégák a gyűjteményekből, legyen szó helytörténeti, iparművészeti vagy néprajzi kollekciókról. A restaurátori folyamatok során ezek a műtárgyak megőrződnek az utókor számára olyan módon is, hogy egy új kontextusban, új rendszerben kerülnek a kiállítótérbe, beszélgetünk róluk szakmai konferenciákon, megvitatjuk a tárgyak történetét. A tanulmánykötet előnye az is, hogy aki a konferencián nem volt jelen, az is tanulmányozhatja ezeket. A könyvet képek teszik látványossá, amelyek magukért beszélnek, de ami nagyon fontos, hogy a kiadvány a történet, a néprajzi, a művészettörténeti, az építészeti, a műemlékvédelmi kutatások új eredményeit közli. A kutatás és a kötet értéke az is, hogy nemcsak feltárja és rögzíti az általunk meghatározott 1860 és 1930 közötti korszakot, hanem a párhuzamosságok is bemutatja. Ez a program nem ért véget ezzel a kötettel, hiszen a szabadkai múzeumban a jövő év végéig látható a Historizmus Bácskában kiállítás és Baján is megtekinthető egy időszaki tárlat, amely feldolgozza ezt a kulturális örökséget. Készítettünk egy műtárgyak nélküli vándorkiállítást is a bajai kulturális örökségről, de arra buzdítok mindenkit, hogy látogassuk meg egymás városának a múzeumát. Nem vagyunk messze egymástól – hallottuk N. Kovács Zitától.
A továbbiakban Vladimir Džamić művészettörténész, a belgrádi Köztársasági Műemlékvédelmi Hivatal tanácsosa részletezte a kötetben található tanulmányokat, majd pedig Ninkov K. Olga művészettörténész és dr. Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor, a kötet szerkesztőbizottságának tagjai is szóltak a kiadvány készítéséről.
