Mindeddig még nem érkezett a rendőrségtől jelentés a szabadkai Népszínház építkezéséről eltűnt 400 ezer tégla ügyében. Kasza József, az igazgatóbizottság elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: most erre a jelentésre várnak. A feljelentést ismeretlen tettesek ellen a bizottság elnökének kérésére Ljubica Risztovszki, a színház igazgatónője azonnal megtette, miután kiderült a téglák eltűnése.
Valamennyi téglát eladásra bocsátottak még az építkezés, pontosabban a lebontás megkezdésekor, ezt a 400 ezret viszont arra tartották meg, hogy visszaépítsék, ezzel kellett volna ugyanis a régi, védett, és az új részt összekötni. A téglák az előző kivitelező lerakatában voltak.
Úgy tudjuk, hogy a téglák nem is most tűntek el, hanem még másfél évvel ezelőtt, csak erre most derült fény.
– Hogy mikor tűntek el, nem tudom. Nem az igazgatóbizottság elnökének a feladata, hogy járja mindennap a lerakatot megnézni, ott van-e a tégla vagy nincs. Egy biztos: amikor ez a tudomásomra jutott, abban a pillanatban kiadtam az utasítást a feljelentésre. Akkor tudtam meg, amikor a műemlékvédőknél sürgettem a kivitelezési tervek jóváhagyását. Érdeklődtem, hogy miért húzódik a jóváhagyás, akkor mondták, hogy tudomásuk van róla, hogy nincs meg a 400 ezer tégla – hallottuk Kasza Józseftől. – Mivel az első fázisban történt a bontás, és az első fázisban a művelődési minisztérium volt a beruházó, az ő hatáskörébe tartozik ennek a rendezése. A mulasztás tehát a minisztérium részéről történt. Ilyen esetben, amikor nem egy beruházó van, hanem ahogy a politikának jól esik, hol ez a beruházó, hol az, akkor történnek ilyen mulasztások. A második fázisban ugyanis már nem a minisztérium volt a beruházó, hanem a tartomány. Meg lehetett volna úgy oldani, hogy felhatalmazzuk a Népszínházat, hogy ő a beruházó, és a pénzeket biztosítja egyik vagy másik vagy harmadik forrás, és így van gazdája ennek az egésznek. Most viszont, amikor mindig más a gazda, mindig más szemléli, hogy mi történik az építőhelyen.
A feljelentés megtörtént. Mi a következő lépés?
– Várjuk a rendőrség jelentését. Nekik kell kivizsgálni, hogy hol van a tégla, azután ki kell vizsgálni, hogy azoknál, akiknél van ilyen tégla, hogyan jutottak hozzá. Ez a rendőrség munkája.
Ezek a téglák a védett részből származnak, tehát nem mindegy, hogy mi kerül vissza az épületbe. Mivel lehet pótolni az eltűnt téglákat?
– A Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársai is azon a véleményen vannak, hogy csakis régi téglával lehet visszaállítani eredeti állapotot. Elő kell teremteni a téglát. Vagy azt, amit elvittek, vagy más bontásból megszerezni. Annak kell biztosítania a téglákat, aki hibázott! Ezek azok a régi, nagy, mezei téglák. Gyártás nincs. A régi épületek bontásainál lehet ilyen téglákat venni.
Hol tart most az építkezés?
– A második fázis befejező részénél tartunk. A Tartományi Nagyberuházási Alap és a bizottság hamarosan egyeztet a jóváhagyott 100 millió dinár felhasználásáról. Egy része a tervekre, másik része a kivitelezésre szól. Ennek a letisztázása van folyamatban. Ahogy ez megvan, folytatódnak a második fázis befejező munkálatai, és a kivitelezési tervek gyorsított kidolgozása. Az épület két részének az összekötése nagy valószínűséggel már a harmadik fázis része. Másrészt mind szabadkai mind tartományi mind országos szinten megtettem már a felhívást, hogy a költségvetés kidolgozásánál tessék előirányozni a jövő évi munkálatokra a pénzt. Cvetković miniszterelnök az eddigi megbeszéléseken azt ígérte, hogy amint eladják a Telekomot, rögtön leteszi az asztalra a 15 millió eurót. Mivel a Telekom nincs még eladva, ezért követeltem, hogy a költségvetésben tessék előirányozni a jövő évi munkálatokra a pénzt.
A befejezés éve a tervek szerint továbbra is 2012?
– Ebben az országban sosem lehet tudni. De szeretném, ha 2012-re elkészülne. Műszakilag elvégezhető a munka, a többi a pénzek biztosításától függ. A színház úgy lett tervezve, hogy itt kapjon helyet a Kosztolányi színház is meg a Gyermekszínház is, de hát az egyiket betették a Lifka mozi épületébe, amely épület eleve nem is színháznak készült, a másiknak is most újítják a termet. Pedig szerintem egy helyen kellene, hogy legyenek. A városban nincs egy igazán megfelelő koncertterem sem. Van a városháza díszterme, de az kevés néző befogadására alkalmas.
Energiatakarékosan?
A most készülő épületeknél már nem elhanyagolható az energiatakarékosság kérdése sem. Napkollektorokkal vagy egyéb hasonló berendezésekkel hatékonyan lehetne az energiával bánni. Kasza Józsefnél arról is érdeklődtünk, a Népszínház új épületén találunk-e a majd efféle szerkezeteket.
– Nagyon is indokolt lenne, hogy ilyen energiaforrás legyen biztosítva, de a tervek már jóvá vannak hagyva, tehát ha változtatni akarunk ezen, az újabb procedúrát jelent, és nem kevés pénzt, mert a tervek kidolgozása is pénzbe kerül – hallottuk az igazgatóbizottság elnökétől.
