Mi kerekedik ki abból, ha a szegediek készítenek sertésbordát szabadkai módra? És abból, ha egy csapat diák mindezt kamerával rögzíti is? Nos, élményeket megörökítő kisfilmek az Apáczai Közalapítvány Határtalanul programjának egyik újabb állomásán. Egy újabb magyarországi magyar–vajdasági magyar találkozás valósult meg, újabb négy nap telt el a barátkozás és együttműködés jegyében. Ezúttal a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola látta vendégül a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola nyolc tanulóját, hogy négy napig kamerával, fényképezőgéppel, diktafonnal járják a várost, megtekintve a nevezetességeket, a vendéglátóipari egységeket, szállodákat, éttermeket, régi szabadkai recepteket gyűjtöttek a könyvtárban, majd ezek után annak szenteljenek egy egész napot, hogy közösen főzzenek a szabadkai iskolában.
Együttes erővel elkészült a krumplitócsni, a hagymakarikás grillezett csirke, az almás palacsinta, miközben megtudták, mi a savanyúleves és a magyar raguleves vagy éppen a lecsó és a balkáni unokatestvére, a gyuvecs között a különbség. Az elkészült kisfilmek – amelyek minden pillanatot megörökítettek, még a diákotthonban a felszabadult beszélgetéseket is – felkerülnek a szegedi iskola honlapjára, ám az együttműködés itt korántsem ér véget: a szabadkaiak is kapnak hozzáférési lehetőséget, és közösen alakíthatják az anyagot.
