Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik meg idén a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Az MNT fővédnöksége alatt zajló program során Zentán és Szabadkán kortárs erdélyi és vajdasági alkotók animációit, kisfilmjeit, dokumentumfilmjeit vetítik az elmúlt két év filmterméséből válogatva.
Az ünnepség hétfőn kezdődik, amikor is a hozzánk érkező erdélyi alkotók ellátogatnak a magyarkanizsai Cinema Filmműhelybe, délután pedig a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium filmszakkörének vendégei lesznek. Itt 16 órakor a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar
Tudományegyetem film és média szakos hallgatóinak kisfilmjeiből vetítenek le néhányat. A zentai Alkotóházban 18 órakor a nagyközönség is láthat három erdélyi filmet, a Kakukk, az Ördögtérgye és az Apró örömök címűt. Szabadkán kedden és szerdán 18 órakor kezdődnek a vetítések a Lifka Sándor Art Moziban, a belépés ingyenes. Kedden az erdélyi alkotásoké a vetítővászon. A közönség A bárányok meghalása, a Lúcia és az Örkény egypercesek című animációkat, az Ördögtérgye című kisjátékfilmet és az Apró örömök című dokumentumfilmet láthatja. Ez utóbbiban láthatjuk, hogy a hirdetési újságban megjelenő apróhirdetések miként kötnek össze különböző sorsokat. Kedden 11 órakor megkoszorúzzák Lifka Sándor szobrát. Este a vajdasági magyar alkotók filmjeit nézhetjük meg, azaz Kovács Ákos Függőség című kisfilmjét és Egyperces történet című filmetűdjét, Siflis Zoltán A bácsi vár című alkotását (A dokumentumfilm a várhoz kapcsolódó fontos magyar vonatkozású eseményeket és a vár történetét mutatja be), Iván Attila Csodakút című lírai dokumentumfilmjét (A Csodakút környékén lappangó megfoghatatlan titokról) és Csubriló Zoltán Gettó sor című dokumentumfilmjét (Lukácsról, az idős roma zenészről, az igazi különcről).
Siflis Zoltán filmrendezővel, a rendezvény szervezőjével beszélgetve a program mellett a vajdasági magyar filmkészítés helyzetére is kitértünk. Megtudtuk, hogy nálunk leginkább dokumentumfilmek készülnek, abból is kevés, évente 5–8, és néhány, talán csak 3-4 kisjátékfilm, ennek pedig elsősorban anyagi okai vannak, mert játékfilmkészítéshez több pénzre lenne szükség, amit nehéz előteremteni.
– Három forrásból remélhetnek támogatást az alkotók: magyarországi pályázatok, Szülőföld Alap és tartományi művelődési titkárság, s bár rendszeresen pályáznak, nyernek is, de a támogatás igen szerény. Egy komolyabb dokumentumfilm 5–8 ezer euróba is kerülhet, ehhez a jelenlegi támogatások csak az 1/3-t tudják biztosítani. Kár, hogy Vajdaságban nincs egy erős produceri cég, amely pénzt tudna szerezni. Hiányzik a rendszeres televíziós megmutatkozás is, pedig a televíziók is társproducerei, producerei lehetnének a készülő filmeknek. Ugyanakkor forgatókönyvírókra és filmkritikusokra is szükség lenne, akik nekünk és rólunk, vajdasági alkotóknak, alkotókról írnak. Ami az utánpótlást illeti, sajnos csak Zentán van intézményes keretek között működő filmműhely a középiskolások számára, pedig a KMV-n is megmutatkozik, hogy van érdeklődésük a filmkészítés iránt. Működhetne ilyen szakkör az iskolákban, csak ehhez olyan vállalkozó pedagógusok is szükségesek, akik ismerik is filmírás alapszabályait.
