2024. augusztus 17., szombat

Ciné Club és kultúrakóstoló

A szabadkai Lifka Sándor Art mozi programjaiban irodalom, néprajz, képzőművészet is helyet kap

– Edit (László Edit, a korábbi igazgató – a szerző megj.) szinte a semmiből, nagy kitartással teremtett mozit. Itt van tehát ez a mozi, és azt szeretném, ha meghatározó kulturális intézmény lehetne, és mint ilyen, ne legyen üres, hanem a filmvetítések mellett olyan tartalmak is legyenek, amelyek mind több érdeklődőt vonzzanak hozzánk – mondta el nekünk Viktorija Šimon Vuletić, a szabadkai Lifka Sándor Art mozi megbízott igazgatója. Számos ötlete van, elsőként a csütörtökön megnyílt Ciné Club, a moziterem előtt kialakított kis klubhelyiség valósult meg, ahol a filmvetítések előtt és/vagy után le lehet ülni egy ital és kellemes zene mellett beszélgetni, vélemény cserélni.

A Ciné Club ötlete a párizsiaktól ered, ők látták be, hogy az art mozi, amelynek a profilja a művészfilmek bemutatása, csak egy szűkebb közönséget vonzz, és ezzel a tartalommal bővítették a kínálatot, ahol helyet kapott a zene, kiállítási lehetőségek révén a képzőművészet is. A szabadkai art mozi azonban nemcsak ezzel a klubbal kíván kedveskedni a nézőinek, hanem például a legújabb, minőséges kommersz filmek – főleg hétvégenkénti – bemutatásával is, hiszen a művészeti alkotások, dokumentumfilmek mellett a kínálatban az igényeknek megfelelően ezeknek is szerepelnie kell. A gyerekeknek és a fiataloknak is kívánnak programokat szervezi. Az igazgatónő ötlete az Utolsó óra a moziban program. Az elképzelés szerint a középiskolások szervezetten jönnének el a moziba a magyar-, rajz-, zene- vagy éppen a történelemtanáraikkal, és a tantárgyhoz, tananyaghoz kapcsolódó filmeket nézhetnének meg. Egy-egy, tematikus filmciklus kapcsán pedig plakátkészítő pályázatra számíthatnak, az elkészült munkát legjobbjait kiállítanák a klubban, a legsikerültebbel pedig a városban is találkozhatunk. A tervek között szerepel egy filmműhely létrehozása is, amelyet Stipan Milodanović vezetne. Mintegy 20 éve foglalkozik filmkészítéssel, főként rövidfilmeket alkot. A filmműhelyben az ún. olcsó filmtechnikával (kamera és számítógép) készülnének az alkotások, és a résztvevők elméleti ismereteket is szerezhetnek a filmkészítésről, a kinematográfia történetéről.Ha sikerül megvalósítani, akkor ehhezjárulhatnahozzá a tervezett kis könyvtár is, ahol megtalálhatóak lennének filmmel kapcsolatos kiadványok, újságok, könyvek.

– Időnként a magyar és a horvát konzulátus filmeket ajándékoz nekünk, amiből filmciklus születik. Edit idejében ennek köszönhetően indonéz filmnapok is születtek. Felvettem a kapcsolatot a brazil kultúrattaséval, hogy tőlük is kapjunk filmeket. Szeretném, ha a filmek révén nemcsak látnánk ezeket a kultúrákat, hanem esetleg koncert is gazdagítaná a programot, vagy akár „meg is kóstolhatnánk” e kultúrákat egy-egy elkészített ételük kipróbálásával – hallottuk Viktorijától, aki már folytatott megbeszéléseket a belgrádi Nemzeti Múzeummal is. A múzeumnak vannak archeológiai témájú filmjei, és már el is küldtek egy listát olyan filmekről, amit a szabadkai közönség is láthatna. A belgrádi Néprajzi Múzeum pedig néprajzi témájú filmekkel rendelkezik, az igazgatónő ezeket is szeretné az art moziban viszontlátni.

Novemberben egy vajdasági magyar filmekből álló filmciklusra várják a nézőket Sirbik Attila válogatásában, az archeológiai témájú alkotásokat pedig várhatóan decemberben tekinthetjük meg.