Nagy fába vágja fejszéjét az a kísérletező kedvű potenciális olvasó, aki Magyarországon olyan könyvet akar venni, amely valamely határon túli magyar kiadó gondozásában jelent meg. A saját bőrén tapasztalhatta ezt meg Pomogáts Béla irodalomtörténész is, amikor készülő művéhez, az Erdélyi magyar irodalom történetének újabb kötetéhez próbálta meg beszerezni a Romániai magyar irodalmi lexikonnak a közelmúltban megjelent 5. és 6. kötetét.
„A budapesti könyvesboltokban hülyének néztek” – számolt be tapasztalatairól Pomogáts azon a beszélgetésen, amelynek témája a határon túli magyar könyvek anyaországi terjesztése volt, s amelyet a Magyar Írószövetség szervezett hétfőn. Az akadémikus elmondta: megkereste a legnagyobb magyar könyvterjesztők vezetőit, akik elmondták neki: „nincs olvasói igény” sem az általa említett kötetekre, sem a határon túli magyar kiadványokra általában, ezért nem is forgalmazzák azokat. „A kultúra terjesztésében igen nagy szerepe van a könyvkereskedőknek, éppen ezért teljességgel elfogadhatatlan a mai nagy magyar könyvterjesztő cégek magatartása, amely kizárólag az olvasói igények kielégítésére, nem pedig azok felkeltésére irányul” – szögezte le Pomogáts Béla, aki szerint nemzetellenes ez a fajta hozzáállás az Alexandra, a Libri és más nagy terjesztők részéről.
Az Írószövetség székházában tartott összejövetelen a határon túli könyvek terjesztésében szerzett tapasztalatairól számolt be Bihari Zoltán, a Xantusz Könyv Kereskedelmi Kft. vezetője. Meglátása szerint a nagy könyvterjesztők esetében az üzleti és a kulturális szempontok teljes egészében szétváltak, s a „nagyok” már csak az előbbieket veszik figyelembe kereskedelmi profiljuk kialakításakor. A magyar vásárló pedig már csak olyan, hogy amit nem talál meg a nagy könyvesházakban, arról azt hiszi, nem is létezik. „A nagy könyvterjesztő hálózatok oly mértékben terjedtek el, s a kis, független könyvesboltok emiatt bekövetkező eltűnése annyira jelentős, hogy szinte nem maradt tere az olyan próbálkozásoknak, amelyek nem ezt a fajta kereskedelmi logikát követik” – állítja Bihari, akinek cége elsősorban határon túli magyar könyvek nagykereskedelmével foglalkozik, de egy honlap révén kiskereskedelmi tevékenységet is folytat. Jelenleg mintegy 30 határon túli magyar könyvkiadó termékeit forgalmazza. Elmondása szerint a vajdasági kiadókkal volt a legnehezebb biztosítani a folyamatos kapcsolattartást, ugyanis gondot okozott a beszállítás esetében, hogy Szerbia nem tagja az EU-nak, ezért más kereskedelmi szabályok vonatkoznak az innen érkező árura. Ez a helyzet az utóbbi két évben rendeződött, azóta a Xantusz kínálatában megtalálhatóak a vajdasági magyar kiadványok is. Bihari úgy látja: sokat lendítene a határon túlról érkező könyvek eladásán, ha lenne pénz azok népszerűsítésére a médiában.
Pomogáts Béla kezdeményezésére a Magyar Írószövetség megkereséssel fordul Semjén Zsolthoz, a nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyetteshez, amelyben tájékoztatja a határon túli magyar könyvek terjesztésében kialakult áldatlan helyzetről. A levél aláírói között lesz várhatóan a Fiatal Írók Szövetsége is.
