Sehol másutt nem kérvényezi annyi szülő az első osztályba való beiratkozás egy évvel való elhalasztását, mint Szabadkán. Tavaly 160 ilyen esetet jegyeztek fel. Évente átlagosan 1500 kis elsős van, úgyhogy a beiskolázásnak ez a késleltetése a generáció 10 százalékát öleli fel.
Ljubica Kiselički, Szabadka város polgármesterének oktatási és művelődési kérdésekkel megbízott tanácsosa elmondta: idén is már jóval meghaladja a 100-at azoknak a szülőknek a száma, akik a Fejlődési Tanácsadóban működő, az iskolaérettséget vizsgáló bizottsághoz fordulnak, hogy a gyerekük még egy évig ne induljon el iskolába. Csak múlt pénteken – tehát egy nap alatt – 42 szülő jelentkezett be ehhez a bizottsághoz.
Legtöbb esetben az iskolai pszichológus, pedagógus hiába állapítja meg, hogy a 6,5 éves gyerek iskolaérett, a szülő úgy érzi, csemetéje érzelmileg, szociálisan éretlen még az iskolára, s halasztást kér. Nem egy esetben ez a szülő által nem iskolaérettnek minősített gyerek a latin és cirill betűket egyaránt jól ismeri, sőt arra is van példa, hogy átlagon felüli intelligenciahányadossal rendelkezik.
A nyolcvanas, kilencvenes években a szülők nagy számban azért fordultak az iskolai érettséget vizsgáló bizottsághoz, hogy gyereküket korábban, már 6 évesen beírathassák első osztályba, mert büszkék voltak arra, hogy gyerekük érettebb az átlagosnál. Ám 2004 óta ezt már kevesen igénylik (tavaly mindössze 7 ilyen eset volt a korábbi 30–40 kérvényhez képest). Öt éve került be ugyanis a törvénybe, hogy 6,5 éves kortól iskolakötelesek a gyerekek. S azóta drasztikusan megemelkedett a beiskolázás késleltetésére vonatkozó igénylések száma: ma már a korábbi 20–50 eset többszöröséről van szó. 2004-ben 122, 2005-ben 162, tavaly 160 szülő ítélte úgy meg, hogy jobb, ha gyereke még egy évig nem indul el iskolába.
Ez számtalan gondot von maga után: az adott évben az általános iskolából, középiskolából is hiányzik ez a diáklétszám, majd jövő évben megugrik a beiskolázott tanulók száma, s 8 évvel később a középiskolákra is nagyobb nyomás nehezedik, mert a pangás után hirtelen komolyan megnő a beiratkozni szándékozó diákok létszáma. Nagyobb nyomás nehezedik az iskoláskor előtti intézményekre, mert a beiskolázás elhalasztását követően sok ilyen gyereket még egyszer visszaíratnak az óvodába az iskolai előkészítő évre. Az iskoláknak e hó 16-áig, tehát máig kell megrendelniük az elsős könyveket, de nem tudják, hány gyereket talál a szülői kérvények nyomán nem iskolaérettnek a bizottság. A szülő nem tesz jót gyerekének, ha az nem óvodástársaival együtt indul iskolába, hanem ő majd jövőre egy évvel idősebb lesz osztálytársainál. Tóth Szilvia, a Majsai úti iskola igazgatónője arra kéri a szülőket, ne ők maguk ítéljék meg, iskolaérett-e gyerekük, higgyenek az iskolák pedagógusi, pszichológusi szakszolgálatának, illetve a tanítónak, aki ha úgy ítéli meg, valamilyen okok miatt mégsem iskolaérett a gyerek, akkor október elsejéig visszaküldheti gyereket az óvoda iskolai előkészítő évére. Ana Vukičević tanítónő azt magyarázta, hogy a tan- és óraterv teljes mértékben megfelel a 6,5 éves gyerek értelmi, érzelmi érettségének, s játékos formában vezetik be az elsősöket az írás, olvasás, számolás, környezetismeret rejtelmeibe. Nem kell félteni a gyereket. Fehérvári Magda, a Széchenyi István iskola igazgatónője elmondta: náluk a magyar tagozatra 80, a szerb osztályokba 97 leendő elsős gyereket írattak be, s 15 szülő kérte, gyereke egy évvel később indulhasson iskolába.
Mint elhangzott: ha az említett bizottság mégis iskolaérettnek nyilvánítja a gyereket, ám a szülő úgy dönt, még ne induljon elsőbe, a pénzbírság mindössze 5000 dinár. De mint megtudtuk, ilyen feljelentés nem volt, mert az iskolák eddig még egyetlen szülőt sem jelentettek fel.
A megoldást a város oktatási illetékesei abban látják, hogy az ilyen gyereket, akiket iskolaérettnek minősítenek a szakemberek, nem lesz joguk a szülőknek ismét beíratni az óvoda iskolai előkészítő évére.
Dr. Mirjana Malagurski és Nada Vučković, az említett iskolaérettséget vizsgáló bizottság tagjai elmondták: az alapprobléma az, hogy az iskolákból szülői kérésre nagy számban utalják hozzájuk azokat a gyereket, akik a felmérések szerint iskolaérettek. Csakis indokolt esetben kellene ezt megtenniük. Ám ennek ellenére szülői kérésre nagy számban küldik hozzájuk a gyerekeket. Óriási nyomás nehezedik rájuk, van szülő, aki például azzal érvel, hogy hiába rendelkezik átlagon felüli intelligenciahányadossal a gyerek, szorong az iskolától. A bizottság az idén szigorúbb lesz a szülői kérésekkel szemben. Ha a szakemberek iskolaérettnek nyilvánítják a gyereket, nem kaphatja meg az egy éves halasztásra vonatkozó engedélyt.
