Nagy az érdeklődés a tanítók, tanárok részéről az idei szabadkai Nyári Akadémia programjai iránt. A pedagógusok szakcsoportokban hallgatják az előadásokat, és műhelymunkákon vesznek részt. Külföldi szakemberek is megosztják velük tudásukat, tapasztalataikat.
A szabadkai Műszaki Középiskola most kivételesen tanárzsivajtól hangos. Ez esetben a pedagógusok melegítik a széket. A hallgatók célja, hogy új tudással és tapasztalatokkal felvértezve vágjanak neki az elkövetkező tanévnek. Az alábbiakban bekukkantunk egyes csoportok munkáiba. Bicó Irén, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökségi tagja, a Jovan Mikić Általános Iskola földrajzszakos tanára a Tanítók szakcsoportjait vezeti.
– Negyvenen jelentkeztek, ezért két szakcsoportot hoztunk létre. Az előadók Budapestről érkeztek, témáik a beilleszkedési problémákat, magatartási zavarokat dolgozza fel óvodás és kisiskolás korban. Többnyire műhelymunka formájában folyik a továbbképzés. Földrajzszakos tanár lévén felsősöket tanítok. Ugyanakkor, mint osztályfőnök, sok mindent tudok hasznosítani, mert a felsős osztályokban is találkozhatunk magatartási zavarokkal. Amennyire változik a társadalom, úgy a családok helyzete is, és ez ráüti bélyegét a gyerekekre. Általánosságban érezhető, hogy egyedül maradnak, mert a szülők a pénz után rohannak. Hiányzik a családi gondoskodás, szeretet, és nevelés. Ez megnehezíti az osztályfőnök munkáját, a kollektív szellem kialakítását. Valamelyest a tanuláshoz való viszonyuk is átértékelődött, mert azt látják, hogy a mai társadalom nem igazán igényli és értékeli a tudást.
Sziveri Móra Regina, a Miloš Crnjanski Általános Iskola magyartanárnője és a Magyar nyelv és irodalom csoport vezetője.
– Közel harmincan alkotják a csoportot. Négy éve, amióta vezetem, ilyen szép számban még nem jelentkeztek. Idén is érdekes a programunk. Kuktin Erzsébet az interaktív táblát mutatta be, magyar irodalommal és nyelvtannal kapcsolatos feladatokat oldottunk meg. Dr. Fűzfa Balázs többek között Arany János balladáiról tart előadást és bemutatja a Magyarországon megjelent új irodalom tankönyvet. Fenyő D. György Radnótiról beszél, utolsó nap pedig mgr. Petrik Emese Él(et)-út nevű előadására kerül sor. Nem képtelenség felkelteni a diákok érdeklődését az irodalom iránt, de jól jön hozzá némi felszerelés, pl. képanyag, számítógép, kivetítő stb. A pedagógus feladata, hogy kihangsúlyozza azt, ami érinti azt a bizonyos korosztályt. A házi olvasmányokat is lehet flexibilisen kezelni, pl. szakaszokban átvenni, és csoportmunkákra felosztani.
Szekszárdi Júlia Magyarországról, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete képviselőjeként érkezett. Tavaly előadást tartott, idén pedig tanfolyamot vezet az Osztályfőnöki szakcsoportban.
– Főleg tizenévesek osztályfőnöke voltam. Ez a korosztály már szeret a saját útján járni, másképp bánunk velük, mint a kisiskolásokkal. Tanfolyamunk arról szól, hogy milyen képességeket szükséges kifejleszteniük a pedagógusoknak, hogy az új feladatoknak megfeleljenek.
A fent említett egyesületet képviseli Földes Petra is, aki Szekszárdi Júliával együtt többek között az iskolai nevelés aktuális problémáira hívja fel a figyelmet.
– A meghatározó élményem olyan középiskolához fűz, ahova nehezen kezelhető gyerekek jártak. 2000-től tanárképzéssel foglalkozom. Mivel zűrös fiatalokkal dolgoztam, megpróbálom a tapasztalataimat átadni más tanároknak, hogy ők is jól boldoguljanak. Olyan diákokról van szó, akik nehezen fogadják el az iskolai szabályokat, nem úgy viselkednek, ahogyan elvárják tőlük. Valójában értelmesek, csak azért sikertelenek tanulmányaikban, mert nincsenek megfelelő állapotban, zaklatottak, deviánsak, és csak így tudják elviselni a külvilágot. Sokszor dühösek vagyunk rájuk, nem tudunk velük mit kezdeni, pedig segítségre szorulnak. Azt képviselem, hogy a csapatot kell megerősíteni. Erre rengeteg csapatépítő-játék szolgál. Közös munkával és célokkal motiválhatjuk a diákokat, mert ha jobban megismerik egymást, akkor segítségére lesznek a tanárnak.
