Újabb tízéves tervre kerülhet sor az európai felsőoktatás javítása céljából
A shanghai Jiao Tong University 2003-ban készített először világranglistát a felsőoktatási intézményekről. Dr. Mester Gyula, a szabadkai Műszaki Szakfőiskola informatikai tanszékének vezetője és robotika-kutató az ezt követő évtől rendszeresen figyelemmel kísérte az eredményeket.
A szabadkai főiskolán megtartott előadása Szerbia mielőbbi bekapcsolódásának fontosságáról szólt az európai felsőoktatási térségbe és a tudományos munkába, mert nem a megfelelő helyen vagyunk. Sajnos a helyzet egész Európában nem fényes, a világranglistákat azóta is töretlen sikerrel az amerikai egyetemek uralják.
Dr. Mester Gyula először a Trend Konferencián fejtette ezt ki, a Kopaonikon 2007-ben, majd Szlovéniában, Mariborban beszélt erről, és a Szegedi Tudományegyetemen is.
– Legutóbbi berlini tartózkodásom idején azt a témát feszegettem, hogy teljesülnek-e a Lisszaboni Deklaráció célkitűzései, amelyek a tervek szerint 2010. március 29-ig hoznának eredményt. A hallgatóság egyetértett velem abban, hogy erre nincs esély. Újabb tíz évre vonatkozó deklaráció szükséges ahhoz, hogy Európa elérje céljait a felsőoktatásban. A bolognai rendszert 1999 júniusában alkották meg. Az oktatási miniszterek ráébredtek arra, hogy a 46 országra szétdarabolt európai felsőoktatás nem tudja felvenni a versenyt az amerikai felsőoktatás hatékonyságával. Eredményként megszületett a Bolognai Deklarációt, amelynek lényege, hogy egységesítsék a felsőoktatást Európában. Külön kiemelve, hogy félévenként – ha csak lehet –, megpróbálnak beiktatni hallgatócserét, egymás oklevelének elismerését, a cél az, hogy közös térséget képezzen az európai felsőoktatás. Ezek a célok nemesek és indokoltak, viszont vitatható, hogy egyes országokban hogyan alkalmazták a bolognai rendszert az elmúlt tíz évben. Az viszont nem vitás, hogy Európa felsőoktatási helyzetén csak az összefogás segíthet. Gondoljunk csak bele, mennyire másként festene a lista, ha az Egyesült Államok helyett 52 amerikai külön állammal lenne dolgunk. A bolognai rendszer helyes alkalmazásához anyagi feltételek is szükségesek, Szerbiában pedig nem rózsás a helyzet. Két tényt nem tudunk figyelmen kívül hagyni: a polgárháborút, ami évekig folyt nálunk, majd az elszigetelődést, melynek következményeként az emberek nehezen utaztak külföldre. Mindez nagyon hátráltatta a bolognai célkitűzések megvalósítását. Közrejátszanak az anyagi feltételek is, mert lehetetlen jó kutatási eredményeket elérni anyagi bázis nélkül. Természetesen érdemes ,,rádolgozni” a tanárok képzésére is, mert akadnak kiváló szakembereink, de sokakat elszippant Amerika, mivel ott jobban keresnek. Úgyhogy a tanárok képzése és a jó tanárok itthon tartása is fontos feladat – hallottuk Mester Gyulától.
Az európai felsőoktatás jövője szempontjából a megoldást tehát mindenképpen az összefogásban látom. Így esély és lehetőség mutatkozna arra, hogy az elsőbbséget a felsőoktatás területén visszahozzuk Európába. Az előző tíz évben ugyanis nem léptünk előre, inkább stagnáltunk. Ez egész Európát különösen rosszul érinti, mivel itt a felsőoktatás bölcsője, minden innen indult – fejezte ki aggodalmát a tanszékvezető.
A Belgrádi Egyetem a 299.
Dr. Mester Gyula prezentációjában rámutatott azokra a világranglistákra, amelyek a mérvadók ebben a témában, pl. a Webometrics, vagy a THE-QS által kidolgozottakra. A THE-QS idei 600-as listáján első az amerikai Harvard, második az angol cambridge-i egyetem, harmadik a szintén amerikai Yale. A 401-es helyen több egyetemmel osztozik a magyarországi ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem), az 501-esen pedig a Szegedi Tudományegyetem. Nagy böngészés után hazai egyetemekre is rábukkanhatunk. A Webometrics idei 6000-es listáján, 299-ik helyen belgrádi-, 800-on újvidéki, 1157-en kragujeváci, 1455-iken niši, 4170-en prištinai egyetemek találhatók. A Singidunum Egyetem az 5295-ös helyen végzett. Végül, de nem utolsósorban az 5429-ik helyen található az Újvidéki Közgazdasági Egyetem Szabadkai Kara, ami talán mégsem annyira rossz eredmény, hiszen ide még felkerülni is nehéz. Ezen a listán a 22-ik helyig csak amerikai egyetemeket találunk. Első a Massachusettsi Műszaki Intézet, második a Harvard-, harmadik pedig a Stanford Egyetem.
