Mire számíthat a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia (VTMA/szerbül: VANU) a tartományi statútum és a hatásköri törvény elfogadása után? Vajon megnyugszanak-e ellenlábasai, biztosabb jogi és anyagi háttérrel működhet-e? Az alig egy héttel ezelőtti fogadáson Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke arról biztosította az akadémia képviseletében jelenlevő Papp Endre elnököt, valamint Branimir Gudurić és Kasztori Rudolf alelnököket, hogy nem vitatható a vajdasági akadémia létjogosultsága, és hogy az intézmény teljes mértékben élvezi a képviselőház támogatását. Annál inkább, mert az intézmény 1992-es megszüntetésétől kezdődően 2004-es újjáélesztéséig a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiába (SZTMA/SANU) csupán két vajdasági tagot választottak be. Ugyanakkor az akadémia jelentős szerepet tölthet be a tartomány tudományos életének előmozdítása terén, csakúgy mint Vajdaság pozíciójának erősítésén Szerbián belül és az európai régiók körében, hangsúlyozta többek között Egeresi Sándor ezen a találkozón.
Dr. Papp Endrét, az újvidéki Természettudományi-Matematikai Kar tanárát, az akadémia elnökét ezek után kérdeztük, bízik-e abban, hogy jogi helyzetének megerősödésével változik a VTMA helyzete.
– A jelenlegi tartományi vezetőségben megvan a politikai jóakarat, hogy a Slobodan Milošević rezsimje idején megszüntetett intézményt újraélessze, támogassa, hogy a vajdasági kulturális és egyéb sajátosságok, hagyományok szellemében tevékenykedjen. Ismert, hogy az akadémia az utolsó pillanatban kapott helyet a vajdasági hatásköri törvényben, és ez biztos alapokra helyezi az intézmény jövőjét. Vagyis létjogosultságot nyertünk, és biztos anyagi keretet mellé – nyilatkozta az intézmény elnöke. – Történt mindez annak ellenére, hogy az SZTMA-ban még él a nyolcvanas években életre kelt „memorandum-szellem”, mely kategorikusan elvitatja a vajdasági rokonintézmény létjogosultságát. Mint dr. Papp hozzáfűzte, a tudományos akadémiának kiváló kapcsolata van Európa-szerte számos regionális és nemzeti akadémiával, ugyanis az ellentétes véleményekkel szemben világszerte gyümölcsöző együttműködését fejtenek ki a vajdaságiak. Németországban például épp a regionális akadémiáknak van múltja, a szövetségit csak néhány évvel ezelőtt alapították meg.
– Még ha többen azzal vádolnak is bennünket, hogy alkotmányellenesen működünk, a VTMA öt évvel ezelőtt megújult. Sőt, ha a múltba tekintünk, akkor emlékeztetni kell, hogy a Matica srpska 1922-es nagy közgyűlése hirdette meg a vajdasági akadémia megalapítását, a II. Világháború után pedig 1979-ben hozott a Tartományi Képviselőház döntést a VTMA-ról. A szerbiai rokonszervezettel intézményesen nem működünk közre, még ha ilyen irányú kezdeményezést többször tettünk is. A sajtóban folytatott viták is azt az érzést keltik, hogy a vajdasági akadémia létezését épp az SZTMA ellenzi leginkább. Reméljük, hogy a vajdasági Statútum kihirdetésével csillapodnak a kedélyek, és hogy egész Szerbiában elismerik a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiát. Igazán jó lenne, ha vége szakadna az akadémia körüli politizálásnak. Sajátosságai miatt Vajdaságnak kell ez az akadémia. Mi együttműködünk több egyetemmel, karral, tudományos intézettel az országon belül és kívül (Ausztria, Magyarország, Ukrajna, Szlovákia), és nem látom okát, hogy az effajta együttműködést és kapcsolatépítést ne folytassuk. Eddig főleg a tartományi tudományügyi titkárság pályázatai nyújtották számunkra a pénzforrást, de a tartomány fedezte az egykori Forradalmi Múzeumban bérelt helységeink díját is, az eszközök egy részét pedig a Bogumil Hrabak Alap biztosította. Ezzel szemben az SZTMA pályázatokon kívül is biztos anyagi forrásokhoz jutott.
A VTMA elnöke szerint a politikai mozgolódástól függetlenül az intézmény teszi a dolgát: az utóbbi öt évben több mint 30 kötetet jelentetett meg, tudományos előadásokat és értekezleteket szervezett, ily módon igyekszik hozzájárulni a vajdasági tudományos élet „szinten tartásához”. Tevékenységéhez tartozik a Vajdasági Enciklopédia elkészítése, melynek első kötete az elnök szerint jövőre jelenhet meg. Az enciklopédia is komoly vitákra ad okot, ugyanis egyidejűleg készül a Szerb Enciklopédia is. Dragan Stanić, a szerbiai kiadás szerkesztője határozottan feleslegesnek tartja a vajdaságit, a regionálisat, tekintettel arra, hogy az országos, a „nemzeti” is pénz híján csaknem megtorpant, viszont jellegénél fogva előnyt kellene élveznie a regionálissal szemben. A Matica srpska és az SZTMA közös vállalkozásként 2005-ben kezdett dolgozni a Szerb Enciklopédián három belső és három külső munkatárssal.
A VTMA-ban ezzel szemben úgy vélekednek, hogy a két enciklopédia egymástól függetlenül szükséges, mert egyik nemzeti, másik regionális jellegű. A Vajdasági Enciklopédia ötlete a távoli 1979-ben merült fel, amikor a tartományi akadémiát először megalapították. A munka azonban elhúzódott, a kilencvenes években meg is szakadt, majd 2004-ben újraindult számos munkatárs bevonásával.
– Várhatólag jövő ősszel megjelentetjük a Vajdasági Enciklopédia első kötetét, melyet a tartományi művelődési titkárság pénzelt, 1 millió dinárt fordított idén erre a célra – mondta dr. Papp. Mint hangsúlyozta, igazán költséges kiadványról van szó, ezért újabb támogatók után kell nézniük. A munka méreteit talán az is érzékelteti, hogy tízkötetes kiadványtervről van szó (ennyire tervezik a Szerb Enciklopédiát is). Nem vitás, sok idő és pénz kell hozzá, de az intézmény jogi státusának rendezése már komoly előrelépést jelent az ügyben.
