Kell ennél idillikusabb környezet?
Ahhoz, hogy jó hangulat legyen egy táborban, nem elegendő a jó idő. Kellenek hozzá jó táborlakók: nem túl sok, de nem is kevés, akik az együtt lenni, együtt alkotni szándékával érkeztek. Kellenek továbbá talpraesett, készséges táborvezetők, szervezők, szakácsok, betontenger helyett ihletet adó környezet enyhe domborzattal, vízzel és nádassal, esetleg egy-két családias meleget árasztó kutya, vagy kuriózumnak számító szamár, kapirgáló kiscsirkék. Folytathatnánk a sort, de talán a felsoroltak alapján is sokan ráismernek egykori, vagy akár idei táborozásuk kedves színhelyére. Pedig a temerini, azaz Szőreg melletti Hevér-tanyát próbáltuk szavakkal elővarázsolni, mely idén újra megadta a lehetőséget a képzőművészeknek, avagy az iránta érdeklődőknek az egy hétnyi együttlétre. Röpke ott-tartózkodásunk idején úgy tűnt: a nyárias idő mellett minden feltétel adott volt a jó hangulathoz és a munkához.
Hevér Gábor fogadott bennünket, aki apja, János örökébe lépett, és azon fáradozik kis családjával, hogy újra benépesüljön a tanya képzőművészekkel nyaranta legalább egy hétre, ahogyan édesapja kívánta, és amire az életét áldozta. Hogy ez megvalósulhasson, támogatásra volt szüksége, többek között a szakmabeliek részéről. Ekkor lépett a képbe Utcai Dávid, a temerini Kókai Imre iskola rajztanára, akinek segítségével négy év után sikerült újjáéleszteni az idén harminc éves Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábort. Fiatalokkal, zömmel képzőművészet iránt érdeklődést tanúsító általános iskolásokkal, képzőművészet szakos középiskolásokkal, és akadémistákkal telt meg a tábor, akik Dávid mellett Tallós Zsuzsa, Molnár Edvárd, Bene Katarina, és Nádi Endre irányításával kóstolgatták a festészet, a fotó, a grafika, a gölöncsérség, a szobrászat tudományát, illetve esetenként mélyítették tudásukat.
– A TAKT jelenleg két szakosztályt működtet, a képzőművészeti és hagyományőrzőt, egyben fenntartója az állandó néprajzi kiállításként is szolgáló temerini tájháznak – mondja Utcai Dávid táborvezető. – A képzőművészeti szakosztály lényegében ezzel a művészteleppel és a május végén megrendezett kiállítással ünnepli 30 éves fennállását, ugyanis három évtizede vette fel a mai nevét. Ám nem szeretnénk ennyiben hagyni, hanem terveink szerint évről-évre ismét itt szeretnénk látni a művészpalántákat, a tanulnivágyókat Vajdaság minden területéről, csakúgy mint idén. Harmincöten jöttek táborozni különféle helységekből, sátrakban aludtak, a kellékeket zömmel mi biztosítottuk. Örülök, hogy a felkért szakemberek is eleget tettek a meghívásnak, és foglalkoznak a fiatalokkal.
Mint minden művésztelepen, itt is esti beszélgetésekkel, tábortűz melletti előadásokkal zárták a napot. A tábort viszont július 13-án azzal a reménnyel, hogy jövőre is benépesül a Hevér-tanya, és folytatódik a hagyomány immár egy új nemzedékkel.
