2024. november 26., kedd

Rés a nagy falon

TÉVÉJEGYZET

Nem sok maradt hátra a „csupa nyolcas” (2008. 8. 8. – este 8) olimpia kezdetéig, nem kell azon csodálkozni, hogy lépten-nyomon Pekingbe, Kínába, az olimpiába ütközünk. Az m1 például dokumentumsorozatai közé iktatott a BBC-bemutató után alig másfél hónappal egy átfogó alkotást Kína élővilágáról, a kínaiak és természeti környezetük kapcsolatáról.

A Kína vadonjai (Wild China) című hatrészes természetfilm-sorozat első részét vasárnap láthattuk, Dél-Kína hihetetlen formájú hegyeit, az ősi teraszos rizsföldeket és mai művelőiket ismerhettük meg. Bár majdnem 300 millió ember él itt, a terület mégis egy természetvédelmi parkra emlékeztet. A rizstermelők máig bivallyal szántják földjüket, betanított kormoránok fognak halat gazdáiknak, a folyókban pedig törpealigátorok és óriásszalamandrák élnek. A mészkőhegyek gyomrában barlangok százai húzódnak, s bár a denevéreken, fecskéken, majmokon túl nem egy közülük embereknek, sőt egész falvaknak nyújt menedéket, a barlangok többsége mégis feltáratlan.

A további epizódokból Földünk legészakibb fekvésű, ázsiai vad elefántok, nektármadarak és dongóméretű denevérek lakta trópusi erdejét (Az elveszett paradicsom, július 27.), majd az óriási kiterjedésű, szélsőséges éghajlatú Tibeti-fennsíkot (Tibet, augusztus 3.) ismerhetjük meg. A sorozat negyedik része a kínai nagy fal és a Selyemút vidékére, a Takla-Makán sivatagba és a mongol sztyeppékre kalauzolja el a nézőket (A nagy falon túl, augusztus 10.), az ötödik epizód pedig Kína központi területét, a Föld legnagyobb lélekszámú népcsoportja, a han népesség országát mutatja be (A pandák földje, augusztus 17.). A záró epizódból (A változás hullámai, augusztus 24.) Kína 14 500 kilométeres, sós mocsarakkal, apró halászfalvakkal és futurisztikus városokkal tűzdelt partvonalát ismerhetünk meg.

Kína a világ legősibb s bőven több mint egymilliárd lakosával a legnépesebb civilizációja is egyben. Az idei nyári olimpiát rendező országot a nyugati világ leginkább roppant szociális és környezeti problémáiról ismeri. A kép pedig úgy lenne teljes, ha abban Kína természeti kincsei, több mint ötven etnikai csoportjának hagyományai, természetközeli életformái is szerepelnének. Itt találjuk a világ legmagasabb hegyeit, hatalmas sivatagokat perzselő forrósággal és didergető hideggel. Trópusi esőerdői ritka élőlényeket rejtenek, füves pusztaságait nomád törzsek és vadállatok lakják, tengerei pedig a hatalmas környezeti terhelés ellenére is fajokban gazdagok.

Mindmáig azonban nem készült átfogó, az ország változatos tájait, vadvilágát, népcsoportjait bemutató dokumentumfilm. A műfaj legjobbjai, a BBC természetfilmesei ütötték az első rést a nagy falon: három évvel ezelőtt megállapodást kötöttek a kínai állami televízióval arról, hogy az olimpiára készülve koprodukcióban készítik el a Wild China sorozatot. Nem késték le a vonatot, hisz az olimpiai bemelegítés még javában tart, bár a sorozat első része alapján azt hiszem, igen maradandót alkottak: a játékoktól függetlenül a későbbiekben is Kína sokoldalú, ismeretlen arcát villantja fel a néző előtt.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás