– A kéttannyelvű oktatás az óvodától a középiskoláig nem jelent mást, mint egy adott tagozaton több tantárgyat az Európai Unió hivatalos nyelvein tanítani, de a Vajdaságban élő egyes nemzetek nyelvén is, hiszen több kisebbség nyelve immár hivatalosnak számít az unióban. Ez az oktatási modell távlatokat nyit számunkra anélkül, hogy megbolygatná a már jól működő oktatási rendszert – jelentette ki dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár egy hónappal ezelőtt, amikor a titkárság először lépett a nyilvánosság elé a bejelentéssel. Szerbiában eddig nem volt példa a kéttannyelvűségre, s talán épp ezzel indokolható a pedagóguskörökben tapasztalható nyugtalanság a multikulturális, kéttannyelvű iskolák említése miatt, ugyanis az aggodalmak szerint félő, hogy a magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás kárára megy, netán a magyar ajkú pedagógusok egy része ennek következtében munka nélkül maradhat. Mennyire indokolt ez a félelem? – kérdeztük dr. Jeges Zoltán oktatásügyi titkártól.
– Aggodalomra nincs ok – mondja. – Mint korábban is hangsúlyoztam, a kétnyelvű oktatás az óvodától a középiskoláig nem jelent mást, mint az Európai Unió hivatalos nyelvein tanítani, de a Vajdaságban élő nemzetek nyelvén is, közöttük magyar nyelven. Ez azt jelenti, hogy ha igény mutatkozik rá szerb nyelvű tagozatokon magyar nyelven is előadható a tantárgyak 20–30 százaléka, vagy például szlovák tagozaton ugyanennyi tantárgy angol nyelven.
– Minden azon múlik, mi iránt van érdeklődés, és megtudjuk-e teremteni a feltételeket a színvonalas oktatáshoz. Szó sincs arról, mint ami pl. Ukrajnában történik, hogy a kisebbségek kárára szervezik át az oktatást. Ilyesmiről szó sem volt, és ilyesmi nem is lesz. Már csak azért sem, mert senki sem kívánja átszervezni az oktatást, csupán egy újabb lehetőséggel kívánjuk bővíteni az oktatási palettát. Az elrettentő kárpátaljai példa idegen vajdasági színtéren, és ne felejtsük el, hogy négy évig kezünkben van az oktatás irányítása is. Mi semmiképp sem engedünk meg olyasmit, ami a magyar nyelvű oktatás kárára menne. Azt segíteni kell, miközben nem szabad elfeledkeznünk, hogy valamennyiünknek bizonyos mértékig háromnyelvűnek kell lennünk: a magyar mint anyanyelv mellett a környezet nyelvét is kötelező ismernünk, de a világnyelvek ismerete nélkül sem boldogulhatunk – mondta dr. Jeges Zoltán.
• A kéttannyelvű oktatás Európában igen elterjedt, Magyarországon például a rendszerváltás után a politikai változással óriási nyitás volt tapasztalható a nyugati nyelvek iránt. Minden jel arra utal, hogy Vajdaság ilyen tekintetben kullog a többi ország mögött.
– Több európai ország részéről, például a franciák részéről érkezett olyan igénylés, hogy szeretnék, ha az idegennyelv oktatásban a francia nyelv nagyobb mértékben megjelenne. Továbbá ne felejtsük le, hogy a magyar immár uniós nyelv – és bár erre nem figyelt fel senki –, a hazai érdeklődők felvetettek olyan igényt is, hogy magyar nyelven tanulnának szerb tagozaton, vagyis a második nyelv nem angol vagy francia, hanem magyar legyen. Ez pozitív jel. Az azonban biztos, hogy nem a lefektetett magyar iskolahálózat megcsorbításán dolgozunk, mert az fenn kell maradjon, de ugyanakkor az idegennyelv-oktatást is erősíteni kell.
• Milyen korosztályt érinthet a kéttannyelvű iskola?
– A részletes program még kidolgozás előtt van, de annyit tudunk, hogy a két tannyelvű iskoláztatás vajdasági modelljét az általános iskolák 6., illetve a középiskolák 2. osztályától vezetnénk be, a diákok egyes szaktantárgyakat, hozzávetőlegesen a tantárgyak egynegyedét tanulnák a választott idegen nyelven. Az iskolák pedig maguk döntik el, hogy bevezetik-e a két tannyelvű oktatást, és ha igen, melyik nyelvet választják. A két tannyelvű általános és középiskolákban nem nyelvet kell majd tanítani, hanem angol, francia, német, magyar, szlovák, román vagy orosz nyelven szaktantárgyat. A két tannyelvű oktatás vajdasági modelljét támogatja a szerbiai francia, brit, magyar és horvát nagykövetség, és több, Szerbiában működő külföldi intézet is, hiszen olyan fajta oktatásról van szó, mely országaikban már jó tapasztalatokat eredményezett.
• Mikorra várható a kéttannyelvű tagozatok bevezetése?
– Egyelőre valóban a kezdeti fázisnál tartunk, először is meg kell várni a társadalom reakcióját, tehát a szülők és a pedagógusok véleményét. Azután meg kell történjen a tanárok külföldi képzése, vagyis egy-két éven belül kéttannyelvű iskola itt nem lesz, addig pedig alakul a távlatterv, a stratégia, az, hogy mi a legcélszerűbb a vajdasági magyar oktatásban.
• És milyenek az eddigi reakciók?
– Az érdeklődés nagy volt a tanárok részéről, talán önös érdekből is, mert a tanároknak vonzó lehet a külföldi képzés. Majd kiderül, hogy a szülők mennyire lesznek érdekeltek, és az is, hogyan tudjuk a pénzelést biztosítani. Tehát, most kell rendszerbe iktatnunk a kéttannyelvű oktatást, s ehhez várjuk az építőjellegű véleményeket. Nincs értelme a támadásnak, inkább konstruktív hozzáállásra van szükség, hogy megtaláljuk a számunkra legjobb módozatokat.
