Iskolai uniformisban, piros kabátkában kezdték meg az idei tanévet a Tivat melletti Radovićiban a Branko Brinić Általános Iskola diákjai. A kabátkán az iskola neve áll, így akár távolról is bárki felismerheti az intézmény tanulóit. A montenegrói iskolákból, csakúgy mint a szerbiai iskolákból is több mint két évtizede kitiltott köpenyt maguk a diákok szavazták meg, közel 85 százalékuk helyeselte a nyugati elit iskolákban elengedhetetlen ruhatartozékot. Nálunk hasonló felmérés nem készült, ám az utóbbi években újra meg újra fültanúi lehetünk annak, hogy szeptember elején felbukkan az iskolai uniformis kérdése. Most épp Újvidéken.
Egyesek szerint enyhítené a gyerekek közötti nyilvánvaló szociális különbséget, könnyen felismerhetővé tenné az iskolák diákjait, mások szerint ugyanakkor a szociális különbségek akkor is láthatóak és érzékelhetőek lennének, ráadásul külön költségbe vernék a szülőket.
Újvidéken a pro és kontra vélemények ellenére idén már az iskolák aktívája is foglalkozott a kérdéssel. A szülők és az általános- valamint középiskolák aktívájának elnökei szerint sem ártana az iskolai uniformis bevezetése, mivel a diákok gyakran nem tartják magukat az öltözködési kódexhez, nem ritka látvány az iskolába igyekvők között a kocsmai énekesnő-, vagy drogkereskedő mintájára öltözött fiatal.
Svetozar Kozarov, az általános iskolák aktívájának elnöke szerint a nagyobb városokban, mint amilyen Újvidék is, nagyon hasznos lenne az uniformizált öltözék, mert a diákokat messziről fel tudnánk ismerni. Az ellenzők szerint ez visszatérés lenne a szocializmusba, ami egyáltalán nem igaz – mondja Kozarov –, hiszen nyugaton is a neves iskoláknak megvan a maguk viselete.
Nemcsak a szülők, hanem a diákok véleménye is megoszlik az iskolai uniformisról. A korábbi újvidéki oktatási vásárokon például meglepetten tapasztaltuk, mekkora érdeklődést mutatnak a fiatalok, tehát fiúk és lányok egyaránt az egyenruhás iskolai (kamonci rendőriskola, vagy a belgrádi Katonai Akadémia és Katonai Gimnázium) bemutatkozása iránt. Valóságos attrakciónak számítottak a beöltözött gimnazisták és egyetemi hallgatók, akik iskolájukon, ruházatukon túl a modern fegyvereket mutatták be. Lehet, hogy az effajta uniformis vonzóbb a fiatalok egy részének mint az iskolai egyenruha, mások pedig sem így sem úgy nem tudják elfogadni, tény azonban, hogy a diákok véleményének kikérése nélkül nem érdemes a témáról beszélni. Így vélekedik Vladimir Mihić pszichológus is, aki szerint nem lehet a gyerekekre erőltetni az uniformist, mert ha kényszernek érzik, úgy is fognak viszonyulni hozzá. Ugyanakkor elismerte, hogy a korosztályhoz illő, a mai divat szellemében készült iskolai ruházat hozzájárulna a diákok gyors identifikációjához, és könnyen kiszűrhetővé válnának az iskolába tévedt idegenek. Ily módon talán illendőbb öltözékben jelennének meg a tanulók az iskolákban – mondja Stanko Matić, az újvidéki középiskolák aktívájának vezetője, ugyanis véleménye szerint a diákok gyakran túlzottan „laza” ruházatban jelennek meg az iskolában, és ilyenkor általában úgy is viselkednek.
A vélemények tehát különböznek, hivatalos kezdeményezés azonban nem történt az iskolai uniformis bevezetésére.
