2024. július 16., kedd

Hiányoznak a tankönyvek

Régi és új könyvek az oktatásban – Zentai tapasztalatok

Sárosi Gabriella

Még mindig sok magyar nyelvű tankönyv hiányzik, pedig már elmúlt a szeptember. Az új kiadványok jobbak a régieknél, de még most sem kifogástalanok. Gyakran nem elég érdekfeszítőek, nem elég érthetőek a szövegek. Sokszor a pedagógusokon múlik, hogy milyen kreatívan és önállóan használja a könyvet a tananyag elsajátításához. Sárosi Gabriellát, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola főigazgatóját kérdeztük tapasztalatáról.

Milyen tankönyveket használnak a zentai általános iskolákban?

– A Belgrádi Tankönyvkiadó könyveit használják a tanulók. Ötödik és hatodik osztályban már az új program szerint készült tankönyvekből dolgoznak, de sajnos, elég foghíjasan jelentek meg. Matematikából ötödik osztályos tanulóink nem kapták meg a tankönyvet, csak a feladatgyűjteményből elég nehéz dolgozni. Nincs még új könyv zenéből sem. Többet vártam az új szerb tankönyvtől is. Igaz, hogy más tartalommal készült, mint az eddigi, mert mai élethelyzeteket feldolgozó olvasmányok is belekerültek, de sokkal színesebb, érdekesebb kiadványt vártam. A hatodik osztályosok részére nem jelent meg az iskolaév kezdetéig a tankönyv. Azonnali fizetéssel most már meg lehet rendelni. Hiányolom, hogy informatikából sincs miből tanulniuk az ötödik és a hatodik osztályosoknak. Biológiából is csupán a munkafüzet érkezett meg. Újszerű a képzőművészet oktatásához készült könyv, ami sok, színes illusztráció mellett a vizualitás témakörét is feldolgozza. A történelem külön érdekelt, hiszen ez a szakmám. Lényegesen lerövidítették a tananyagot, és ez kellemes meglepetés volt, mert éveken keresztül küszködtünk a hatalmas adat- és témahalmazzal. Így sokkal alaposabb tudást sajátíthatnak el a tanulók. Ugyanezt láttam a hatodikos történelemkönyvben is. A kollégák is elégedettek, hogy végre csoda történt ezen a téren.

Ha nincs könyv, miből tanítanak?

– Egyelőre sokan vegyesen használják a régi és az új könyveket. A tanárok megkérik a gyerekeket, hogy az előző generációtól vegyék át a könyveket, amíg nem érkezik meg az új. Nem a legjobb megoldás, mert időnként káoszt okoz a gyerekek fejében, hogy ki mit rendelt, mit kapott, miből tanul. Ez az órák minőségére is kihat.

A magyar történelem mennyi helyet kapott az új tankönyvekben?

– Ötödikben nincs magyar történelem. Hatodiktól tanulnak magyar nemzeti történelmet a gyerekek. A tankönyv felépítésében engem nagyon zavar, hogy a könyv legvégén külön fejezet, húsz-huszonöt oldal dolgozza fel a történelmünket. Azt gondolom, a tanulók számára sokkal jobb lenne, ha mindig az adott időszakhoz, témakörhöz kötődne az oda vonatkozó magyar történelem. Mennyiségileg is nagyon kevés, ami belekerült. Egyébként sokszor az az érzésem, hogy nem a gyerekek szintjén fogalmazták a szöveget, hanem mintha középiskolai tankönyvekből ollózták volna.

Használnak-e magyarországi kiadványokat az iskolában?

– Az alsó tagozatokon használhatják az Apáczai Kiadó és a Nemzeti Tankönyvkiadó könyveit. Azonban egyre inkább a hazai tankönyveket szorgalmazzák. Nagyon sok jó minőségű tankönyv jelenik meg nálunk is. A tankönyveket már a második félév elején megrendelhetik a gyerekek, ugyanis részletekben történő kifizetésre csak így van lehetőség. Az Oktatási Minisztérium által kiadott rendelet, amelyben figyelmeztettek bennünket, hogy bizonyos tankönyveket nem használhatunk, csak áprilisban született meg. Hivatalos értesítést azonban a mai napig nem kaptunk erről. Érkezett azonban egy felháborodott hangvételű levél a szerbiai tankönyvkiadóktól, amelyben felróják a miniszter úrnak, hogy a Belgrádi Tankönyvkiadónak igyekeznek monopolt biztosítani.

Van-e joga a pedagógusnak egyes részeket kihagyni a tananyagból?

– A hivatalosan előírt tananyagot harminc százalékban módosíthatja a pedagógus. A tankönyvből ki is hagyhatja, amiről úgy gondolja, hogy terhet jelent a gyerekeknek, illetve nem az ő korosztályukat szólítja meg. Változtathat a tanmeneten, nem kutyakötelessége ugyanis az iskolaév elején tanítani azt, amit jobbnak lát a tanév végén. Régebben december végéig gyorstalpaló módszerrel minden elsősnek el kellett sajátítani a betűket. Ma már elég, ha a tavasszal megtanulnak olvasni és írni. Rugalmas a tanterv, a pedagóguson múlik, hogy hogyan használja ki az adott lehetőséget.