A meghívó borítóján Nagyapáti festménye
A szabadkai Városi Múzeumban ma 18 órai kezdettel nyitják meg a száz éve született Nagyapáti Kukac Péter (1908-1944), a vajdasági naiv festészet első képviselőjének retrospektív tárlatát. A kiállítás anyagát szeptemberben Topolyán láthatta a közönség.
Ninkov Kovačev Olga: A negyven kiállított kép között több eddig ismeretlen is szerepel
A ma esti megnyitón mgr. Holló István múzeumigazgató köszönti az egybegyűlteket, majd Tolnai Ottó író nyitja meg A bőségálom festője című kiállítást. A közönség egy hónapon át, november 3-áig nézheti meg, s ez az idő alatt kedvezményes áron vásárolható meg a festő születésének századik évfordulója alkalmából kiadott szöveggyűjteményt és műjegyzéket.
Mint azt Ninkov Kovačev Olga művészettörténész, a kiállítás kurátora megjegyzi, a festőnek Szabadkán először nyílik tárlata. A negyven kiállított kép között több eddig ismeretlen műve is szerepel, de sokkal több művét regisztrálták születésének 100. évfordulója alkalmából, a budapesti Timp Kiadó által most kiadott szöveggyűjteményben. A festmények zöme a kiállítás után visszakerül a tulajdonosokhoz. A művészettörténész egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy Nagyapáti festményeinek gyűjtése továbbra is folytatódik. A topolyai születésű festő szülővárosában a 2008-as évet Nagyapáti Kukac Péter Emlékévvé nyilvánították.
Mint azt Ninkov K. Olga kutatásaiból megtudtuk, Nagyapáti Kukac Péter 1944-ben bekövetkezett halála után festészetét B. Szabó György fedezte fel, 1952-ben, a Palicson megrendezett Magyar Ünnepi Játékok keretében megrendezett Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállításán. Az első jelentős kiállítást 1972-ben, Topolyán, Zentán és Kishegyesen rendezték meg, melynek előkészítésében Juhász Ersébet író is részt vett. Egy évvel később Bela Duranci megrendezte A vajdasági magyarok képzőművészeti alkotásai 1830–1930-ig című kiállítást, s ebben Nagyapáti két festményét szerepelteti.Ugyancsak 1973-ban Topolyán megalapítják a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat, melyet attól kezdve vajdasági születésű, vagy alkotásaikkal ide kötődő alkotóknak, képzőművészeti kritikusoknak vagy művésztelepeknek ítélnek oda. Ács József azzal indokolta a díjat, hogy Vajdaságban szükség van a képzőművészeti kritika fejlesztésére, mert szerinte az túlzottan irodalomcentrikus. 1985-ben az újvidéki Forum Kiadóház gondozásában megjelent az első Nagyapátiról szóló könyv, Juhász Erzsébet tanulmányával. A könyvet kiállítás kísérte Topolyán. Nagyapáti festményei azonban ezek után sem kerültek be közgyűjteményekbe és naiv művészeti áttekintésekbe, egészen M. Maširević 2001-ben megjelent antológiájáig. 1999-ben megszületetett a Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele című, jugoszláv–magyar–francia koprodukcióban készült játékfilm, melynek rendezője és írója Bicskei Zoltán. Bicskei két bácskai festő, Nagyapáti Kukac Péter és Dobó Tihamér kanizsai festő életútjából alkotta meg a filmbeli Kukac Péter fiktív életútját, Szilágyi Nándor és Nagy József főszereplésével.
2003-ban a szabadkai Városi Múzeum kihelyezett részlegeként nyílt meg a Topolyai Múzeum, amely lehetővé tette, hogy a komplex jellegű intézményben helyi, állandó képzőművészeti tárlat is létesüljön. Ezen szerepel először állandó jelleggel Nagyapáti Kukac Péter műve.
