Múlt héten került sor Szabadkán a Délvidéki Magyar Színjátszás Napjának rendezvényeire, s ez alkalomból megnyílt az erdélyi magyar színházrendező, színész Harag György életműkiállítása a Szabadkai Kortárs Galériában. A Magyar Művészeti Akadémia 2020-ban Harag-emlékévet hirdetett meg, s ennek kapcsán jött létre ez a nagyszabású vándorkiállítás is.
A korszakos művész életművét feldolgozó tárlat két évvel ezelőtt Gyuláról indult útjára, ahol először láthatta a közönség a több, mint negyven tablóból álló, közel kétszáz fotót megjelenítő anyagot, amelyet háromnyelvű szöveg (magyar-román-angol) egészített ki, pályatársak színháztörténészek, kritikusok szövegeivel, valamint Harag György saját beszámolóival.
A művész Vajdaságban is elismert színházi személyiség volt, aki 1969 óta szinte éves gyakorisággal rendezett Szabadkán és Újvidéken. Tizenöt év alatt számos darabot álmodott színpadra a délvidéki közönségnek, melyek közül több emlékezetes élményt nyújtott az akkori nézőknek. A legendás Harag György munkássága a mai napig hatással van a vajdasági színházakra. A szabadkai kiállítás ezáltal jobbára a délvidéki tevékenységeire fókuszált, az általa rendezett legkiemelkedőbb előadások fotóival, archív anyagokkal és levelekkel.
A szabadkai rendezvényen jelen volt Harag György özvegye, Harag Ilona is, aki személyes történetekkel, valamint élményekkel idézte meg a rendezővel együtt töltött idők hangulatát.
– Harag György számomra tökéletes ember volt. A személyiségével annyira elvarázsolt mindenkit, hogy csak szeretni lehetett. A színészekkel nagyon jó kapcsolatban állt, hiszen emberi hozzáállása volt, ebből kifolyólag sok barátra tett szert az évek során. Feleségként mindig arra törekedtem, hogy Györgynek boldog élete legyen, ugyanis sokáig komoly és tragikus eseményeken ment keresztül. 1944-ben őt és családját is deportálták. Különböző koncentrációs táborokba kerültek. A holokauszt alatt elveszítette szüleit, testvéreit. Családjából egyedül ő élte túl a haláltáborok borzalmait. Ennek ellenére normálisan élte az életét. Sosem mutatta ki a megélt traumáit – fogalmazott Harag Ilona, aki hozzátette: – Harag György annak ellenére, hogy rendezőként tevékenykedett, konzervatív ember volt. Én még hasonló személyiséggel, mint ő, nem találkoztam. Hihetetlenül szerette az embereket és a gyerekeket is, emellett mindig kedves volt a szüleimmel, és minden családtagommal. A Jóisten szerethetett engem, mert életem legnagyobb ajándéka, hogy megismerhettem őt és vele élhettem tizenöt évig – hangsúlyozta a rendező özvegye.
Harag Ilona is részt vett a szabadkai kiállításon (Fotó: Dér Dianna)
– Az elvesztése után pár évre áttelepültem Magyarországra, ami után felkértek, hogy készítsek egy kiállítást a férjemről. Rengeteg dokumentumom, szövegem és fényképem volt otthon, amiből tablókat készítettem, összesen negyvenkilenc darabot. Az volt az első kiállításom, melynek végül óriási sikere volt. Majd később újból felkerestek, hogy állítsak össze egy újabb, még nagyobb méretű tárlatot Harag György halálának 10. évfordulójára. Végül a Gyulai Várszínházban került bemutatásra, amely a termékeny pályafutásának legfontosabb állomásait villantotta fel. Sok éven át gondosan gyűjtögettem és katalogizáltam a rendezéseiről megjelent kritikákat, újságcikkeket, a vele készült televíziós felvételeket, rádióinterjúkat, fényképeket és dokumentumokat. Ez egy óriási hagyaték. A mostani vándorkiállítás anyaga szerkezetében és tartalmában is megújult és kibővített változat, amt az MMA Kiadó közreműködésének köszönhetően közel két éven át folytatott együttműködésnek az eredménye – mondta Harag Ilona.
Az Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában egyébként megjelent két kötet is, melyeknek célja a Harag György-életműnek a korábban megjelent műveknél teljesebb, részletesebb bemutatása, ismertetése. Az első kötetben az életmű-kiállítás szöveg- és képanyaga, a második kötetben pedig az életműhöz kapcsolódó Harag György-írások, interjúk, kritikák és publikációk kerültek kiadásra.
