Elmondhatták, és el is mondták a gyerekek személyes és közlekedésbiztonságával kapcsolatos problémáikat az intézmények vezetői Szabadkán az általános és középiskolák igazgatóinak tegnap megtartott aktíváján. A gyűlésen, amelynek egyik napirendi pontja az iskolás gyerekek biztonsága volt, részt vettek a rendőrség képviselői is, akik elmondták, 2007 szeptembere és 2008 szeptembere között 36 feljelentés történt az iskolákban zajlott incidensekről, többek között például ebben a periódusban 10 súlyos lopást jelentettek, 5 hamis bombariadót, 4 erőszakos viselkedést, 1 súlyos fizikai bántalmazást, és sajnos egy gyilkosság is történ
Az iskolaigazgatók szerint az iskolarendőrök alkalmazásával számos probléma megoldható lenne, igényt is tartanának rájuk, de mint megtudtuk, csupán négy iskolának van iskolarendőre, s bár a rendőrség képviselői arról beszéltek, hogy igyekeznek mind több rendőrt kiképezni erre a munkára, mivel ehhez külön képesítés kell, szinte biztos, hogy nem jut minden iskolába iskolarendőr. Többen arra kérték a rendőrséget, hogy akkor legalább többször járőrözzenek az intézmények környékén, főleg például ott, ahol az iskola közelében idősebb fiatalok gyűlnek össze, vagy ott, ahol az iskola forgalmasabb utakon való átkeléssel közelíthető meg. A személyes és közlekedésbiztonság érdekében térmegfigyelő kamerák és fekvőrendőrök felszerelése is elkelne. A megbeszélésen az is elhangzott, hogy a civil szolgálatos katonák milyen segítségre lehetnek az iskolákban. Amelyik iskolában szolgálatot teljesítenek, pozitívak a visszajelzések. Ott vannak például a bejárati kapuknál, figyelik a ki-be járást, viszont nem pótolhatják az iskolarendőr munkáját.
Egyre többet hallani az iskolákban szükségessé vált racionalizációról. Az iskolaigazgatók aktíváján ez is szóba került. Mint Ljubica Kiseličkitől, Szabadka város művelődési-oktatási tevékenységeinek fejlesztésével és az iskolahálózat ésszerűsítésével megbízott segédpolgármesterétől hallottuk, mind kevesebb a diák, de az osztályok létszáma nem csökken, van olyan iskola, ahol egyik-másik osztályban csupán 2-3 diák ül a padokban, ez pedig a gyerekekre nézve embertelen, a szocializáció szempontjából hátrányos helyzetbe kerülnek, holott a gyereknek joga van közösségi életet élni. Mint mondta, ennek érdekében ésszerű megoldás lenne a gyerekek másik iskolába való utalása. Ez a falusi iskolákban ugye nem kivitelezhető, de városon belül a diákok utaztatása a közeli iskolába megoldható lenne, s így egy-egy osztályban megfelelő számú diák jöhetne össze.
