A szeptemberben indult dzsessz tanszakon kilenc, míg az ugyancsak szeptembertől működő egyházi zenei tanszakon kettő diák tanul a szabadkai Zeneiskolában. Mint Antal István igazgató hangsúlyozza nem a tömegesség, hanem a minőség a lényeg.
Goran Evetović és Ifj. Kucsera Géza tanárok már korábban is tartottak olyan műhelyeket, ahol megmutatkozott, hogy a fiatalok körében van érdeklődés a dzsesszzene iránt. Mellettük tanít még Mészáros Armand dzsessz-basszusgitározást, dzsesszgitározást Miodrag Marjanov, dzsesszéneket Dudás Beáta, hallástant és dzsesszzenei történelmet pedig Jasna Jovičević. Ezek a speciális tantárgyak, amelyeket csak a dzsessz szakosok tanulnak, de természetesen vannak általános tantárgyaik, amelyeket a generációjuk más tanszakos diákjaival együtt hallgatnak.
Az egyházi zenei képzésre megvolt az érdeklődés, de nem volt biztos, hogy valóban sikerül beindítani ezt a tanszakot, mert egy új szak megteremtése bonyolult procedúrával jár, és mintegy egy éves utánajárással, az egyház zenei tanszak megnyitására vonatkozó lépéseket pedig bő fél évvel tanévkezdet előtt tették meg. Így végül igen kevesen felvételiztek egyházzenei szakra, s nem is vettek fel mindenkit, mert, ahogy már említettük, a minőség az elsődleges szempont, nem a tömegesség. Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár hathatós segítségének köszönhetően azonban nem kellett egy évet várni, az egyházi zenei képzés is megkezdődhetett szeptemberben a Zeneiskolában. Az alapvető kritérium a valamilyen billentyűs hangszeren való legalább alapfokú játék, mivel ezen a tanszakon az orgonán való zenélés tanítása, tanulása kiemelkedő szerepet játszik. Emellett a diákok többek között gregorián éneklést tanulnak, megismerkednek az Ó- és Újszövetséggel is. Ezeket Paskó Csaba karnagytól, az orgonázást pedig Vizin Kornéltól tanulják.
A Tartományi Oktatásügyi Titkárság nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is nyújtott. A Zeneiskola sikeresen pályázott az említett szervnél, sikerült Olaszországban egy jó minőségű orgonát vásárolniuk, és most van folyamatban a titkárság által jóváhagyott pénzek átutaltatása a dzsessz tanszakosok zenei felszerelésének megvásárlására. Megfelelő minőségű hangszert nem lehet 1000 euró alatt találni, s mivel vannak tehetséges, de szegényebb sorsú gyerekek, így nekik is meglesz a lehetőségük, hogy az iskola hangszerein gyakoroljanak.
A Zeneiskola tanulói szerdánként egy-egy kisebb koncertet tartanak – legtöbbször persze a hozzátartozók kíváncsiak ezekre – hogy szokják a pódiumot, az elsősök már november, december táján be is mutatkoznak, majd következnek a nagyobb megmérettetések, versenyek. Antal István azt is elmondta, hogy a város különböző rendezvényein való fellépésre gyakran felkérik a zeneiskola tanulóit, ami a tanulóknak is jó, és persze a rendezvény szervezőinek és látogatóinak is.
***
Lányi Ernő lesz-e a neve?
Mintegy egy évvel ezelőtt az Aracs Társadalmi Szervezet kezdeményezte, hogy a szabadkai Zeneiskola vegye fel Lányi Ernő nevét. Antal István elmondta, az ajánlatot megszavaztatta a tantestülettel, de nem kapott megfelelő támogatottságot, és ez nem is nemzeti okokkal magyarázható, mivel a tanárok zöme magyar. Az indokok között szerepelt a megszokás is, az is, hogy a helyi dalárdát is Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületnek hívják, de többen úgy gondolják, hogy még nem érett meg az idő erre a névváltoztatásra, de a tanárok nem álltak elő más névajánlattal sem. Az igazgató támogatja a névváltoztatást, s talán idővel újra lehet gondolkodni róla, talán tantestületi döntéstől függetlenül is.
