Konferenciával ünnepelte meg fennállásának 10 éves évfordulóját a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete szombaton, Szabadkán a társszervező Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Egyúttal a Magyar Tudomány Ünnepe is volt ez, hiszen tudomány a gyermeki lélekkel való foglalkozás is, a gondolataik irányítása.
A konferenciát a tartalmi sokszínűség jellemezte, többek között szó esett az olvasásról, a folklórról, az oktatási nyelv megválasztásáról, a vajdasági oktatási helyzetképről.
Az első előadó, dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a politikai és a kulturális nemzet fogalmának különbözőségéről beszélt, elmagyarázva, hogy kulturális értelemben a nemzet nem országhatárokkal körülhatárolt emberek csoportját jelenti, hanem például a magyarok esetében a kulturális nemzet tagja mindenki, aki lelkileg, érzelmileg, magyarságának ápolásával a magyar nemzethez tartozónak érzi magát, bárhol éljen is, Magyarországon vagy annak határain kívül.
Dr. Káich Katalin művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTTK dékánja az olvasás hiányáról beszélt. Véleménye szerint az, hogy a kisebb, nagyobb diákok, sőt, az egyetemi hallgatók is egyre nehezebben fejezik ki magukat, az olvasás hiányával magyarázható. Meg kell szerettetni az olvasást, és ez nem csak az oktatási intézmények feladata. A pedagógusoknak pedig meg kell találniuk azokat az új módszereket, amelyekkel az immár más kódrendszerrel gondolkodó gyerekek megközelíthetőek.
Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke a vajdasági oktatási helyzetképet mutatta be a hallgatóságnak. A vizsgálatok eredményeiből megtudható, hogy európai viszonylatban a vajdasági lakosság iskolai végzettségi szintje nem kielégítő a lendülni kívánó gazdasági elvárásokhoz képest. Túl nagy az érdeklődés a közgazdasági, informatikai, menedzseri képzés iránt, miközben nagy gondot jelent, hogy nincs elég géplakatos, fémesztergályos, marós, és nagy a szaktanárhiány is. Ahelyett, hogy akkreditált továbbképzésben vennénk részt, előnyben részesítjük a gyorstalpaló tanfolyamokat, ám, ha így haladunk, 10 év múlva teljesen kiszorulunk Európa munkaerőpiacáról. Fel kell zárkóznunk az európai oktatási rendszerhez, és elengedhetetlen több nyelv ismerete – figyelmeztetett az előadó.
Dr. Göncz Lajos egyetemi tanár az oktatási nyelv helyes megválasztásáról tartott előadást, példaként említve olyan jelenségeket, mint a kettős félnyelvűség. Naiv elképzelés a szülők részéről, hogy magyarként szerb óvodába és iskolába íratják a gyereket, azt gondolván, hogy így majd jobban érvényesül. Ugyanis az anyanyelv fejlődése, fejlesztése megreked, miközben egy idegen nyelv elsajátítását erőltetik. Kettős félnyelvűség alakulhat ki, vagyis az illető gyerek sem az anyanyelvét, sem az oktatás nyelvét nem tanulja meg tökéletesen. A legmegfelelőbb végig anyanyelven tanulni, azzal, hogy emellett intenzív a környezetnyelv tanítása.
Dr. Voigt Vilmos egyetemi tanár a folklór szerepéről beszélt a nevelésben. Mint elmondta valódi folklórra kell nevelni gyerekektől nagyszülőkig mindenkit, gyakorlatilag egy egész életen át, szakkönyvekből, kézikönyvekből, élményszerűen, például múzeumokba látogatva, úgy, hogy a megtanultakat mindig tovább adják. A legfontosabb pedig, hogy mindenki, aki részese ennek a nevelésnek, jól érezze magát benne.
Dr. Bakonyi Anna kisgyermek-nevelési közoktatási szakértő a testileg és/vagy szellemileg sérült gyerekek közösségben való neveléséről tartott előadást. Szerinte a kulcsfogalom a differenciáltság, vagyis mindenkit a képességeinek megfelelő feladatokkal kell oktatni, nevelni, és el kell fogadni, hogy a sérült gyerekek nem lehetnek olyanok mint a többiek. Az igazi inkluzív, befogadó pedagógia az, amikor mindenki megtalálja a maga helyét a csoportban.
Dr. Papp Árpád néprajzkutató programismertetőt tartott arról, hogy a néprajz hogyan kaphat helyet az általános iskolai oktatásban. A törvény lehetővé teszi a néprajz oktatását, csak ki kell dolgozni egy tantervet, majd a program kísérleti fázisának lebonyolítása után összegezni kell a tanulságokat, véleményt kell mondani a programról, s utána a Magyar Nemzeti Tanács továbbítja a javaslatot az oktatási minisztériumhoz.
A konferencia zárásaként dr. Szőke Anna néprajzkutató, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke adott számot a civil szervezet eddigi tevékenységéről és célkitűzéseiről. Mint hangsúlyozta a holnap embereiért az értékmegőrzést és értékteremtést tartják kiemelkedően fontos feladatuknak.
