2024. november 26., kedd

A mozi alkonya?

Vajdaságban ma már csak húsz-egynéhány filmszínház működik, korábban 250 mozit tartottak nyilván

A mozi fénykorában, a hetvenes évek derekán tájainkon sem a városokat, sem a falvakat nem kerülte el a hetedik művészet. Vajdaságban mintegy 250 mozit tartottak nyilván, most alig több mint húszat, melyek egy része már csak a nevében mozi: vetítések alig vannak, csakúgy mint néző, a műszaki felszerelés elavult, az épületek többnyire sorsukra vannak hagyatva. Vannak persze tisztes kivételek is, ám ez csepp a tengerben. Sorozatunkban igyekszünk feltárni a körülöttünk még megtalálható mozik állapotát, helyzetét, miközben arra is keressük a választ, milyen jövő vár a mozira Vajdaságban.

ZOMBOR

A nyugat-bácskai körzet négy községében is jóformán már a múlté lett a mozi. A hódsági és a kúlai községben már jó ideje nem létezik filmszínház, Apatinban a községi költségvetés jóvoltából tarthatják fönn a mozit. És mi van Zomborban, Bosnyák Ernő szülővárosában?

Zomborban több mint száz évvel ezelőtt nyílt meg az első filmszínház. Ez volt az első mozi a környéken, a Balkánon pedig akkoriban még nem is hallottak ilyesmiről. Az 1910-es évek elején már két mozi is működött Zomborban, majd a Csillag és a Nemzeti után a Hadseregotthonban és a Svrca nevű kölyökmoziban is nézhettek filmeket a zomboriak és a környékbeliek.

A televízió természetesen errefelé is megtette a hatását, és egyre inkább csökkent az érdeklődés a mozi iránt. Három esztendővel ezelőtt már csak 11 ezren váltottak jegyet, tavalyelőtt 8 ezren, tavaly pedig már mindössze 4 ezren tartották érdemesnek az efféle kikapcsolódást. Mit szólna vajon mindehhez Zombor szülöttje, Bosnyák Ernő?

Jobb megoldás híján árverésre bocsátották a Népmozi épületét. És akadt is rá vevő, egy belgrádi üzletember kínált érte legtöbbet: 17,8 millió dinárért övé lett a mozi. Nem tudni, hogy a tulajdonosnak mennyire áll érdekében a mozizás, de sokak számára mégis megnyugtató, hogy a szerződés értelmében legalább két esztendeig láthatóak lesznek a filmek a főutcában levő moziban.

A mozi ugyanúgy hozzátartozik egy város kulturális értékeihez, mint a többi művelődési intézmény. Beszélgetőtársaink között többen is úgy vélik: legyen Zomborban mozi továbbra is, és Bosnyák Ernő nevét viselje! Mert ennyit valóban megérdemelne, aki Zombort filmvárosként álmodta meg annak idején...

TEMERIN

Vajdaságban a hetvenes évek közepén még 250 mozi működött, most talán még egy tizede sem. Temerinben akkor is egy mozi volt, olajos padlóval, dobkályhával, de változatos filmkínálattal, heti négy vetítéssel. Ez a moziterem továbbra is megvan, sőt tavaly alapos renováláson esett át: bevezették a gázfűtést, újravakolták és -meszelték, kicserélték a padlózatot, a kemény faszékeket párnázottakra cserélték, tehát korszerűvé és csinossá tették, csak éppen a vetítések hiányoznak. Az új terem ugyan kiváló különféle kulturális rendezvények, nagyobb ülések megtartására, de eredeti rendeltetése megszűnt. A vetítőgép elavult, szakmunkatárs nincs, de még nagyobb gond a közönség érdektelensége, csakúgy mint Vajdaság többi helységében.

A mozi időközben tulajdonost is váltott, jelenleg a Lukijan Mušicki Művelődési-Tájékoztatási Központhoz tartozik. A központ több kiállítást szervezett a mozi egykori előcsarnokában kialakított képtárban, ami kétségkívül hozzájárul a település művelődési életének fellendítéséhez, ám a jelekből ítélve a mozi újjáélesztésére még „nem ért meg az idő”.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás