A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti vendége Sagmeister Ernő volt, aki a szőlész/borász szakma szépségeiről és nehézségeiről osztotta meg gondolatait, tapasztalatait a közönséggel. Sagmeister Ernő a kilencvenes évek óta foglalkozik borkészítéssel. Az elmúlt évtizedekben számos szakmai elismerésben részesült, organikus borai több ízben is országos szintű helyezést értek el. Szerémségi borai nem ismeretlenek a magyarországi fogyasztók számára sem, a borszakértők listáin előkelő helyen szerepelnek. Sagmeister Ernővel Fejős Csilla újságíró, rendező beszélgetett:
– Egy egészséges szőlő látványa nagyon le tud nyűgözni. Amikor szépen beérik, és gyönyörű szőlőszemeket látok, úgy érzem, mintha ünnepelne a növény. Mi spontán erjesztünk, nem használunk adalékanyagokat, és az erjedés folyamán mindig történik valami érdekes, valami különleges. A szőlő mindig tartogat meglepetéseket – hallottuk Sagmeister Ernőtől, aki borászata kezdeteiről is szólt.
– Régebben Nagy József koreográfussal és Szelevényi Ákos zenésszel Ürögön vásároltunk borokat és palackoztuk magunknak. Egyszer Nagy József felvetette, hogy mi lenne, ha mi ketten fele-fele arányban foglalkoznánk szőlészettel és borkészítéssel. Ő fedezi anyagilag, enyém lenne a munka része. Ez nagyon jó ajánlatnak tűnt. Ráadásul akkoriban kicsit ellaposodott az életem, úgy éreztem, szükségem van kalandra. Egyet aludtam rá, és másnap reggel a válasszal ébredtem. Azt mondtam Nagy Józsefnek, hogy benne vagyok, amennyiben a földek egyharmada a nevemre kerül. Erre ő azt mondta fele-fele, mindenben. Ezt azért szeretem elmesélni, mert kevés ilyen példa van. Jó lenne, ha tudnánk örülni a másik ember örömének is. Ilyen erőteljes, bizalmi impulzussal indult el ez a borászat. Nagyon hálás vagyok ezért Nagy Józsefnek. Ő a maga részétől utána megvált, így hozta az élet, más vette át, én pedig két hektáron két dűlőben a saját borászatomat vezetem. Most telepítünk még másfél hektárt – mondta a borász.
Sagmeister Ernő és Fejős Csilla a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda)
Sagmeister Ernő borászata az őshonos szőlőfajták visszatelepítését tűzte ki célul, és történelmi témájú kutatást is folytatott:
– A célunk volt utánajárni a legendának, miszerint Mátyás király koráig a magyar királyság egyik legfontosabb mezőgazdasági exportcikkének a szerémi bor számított. Akkoriban a somogyi borok voltak a második legjobbak, ezektől kétszer drágábba kerültek szerémi borok, egyebek közt az ízgazdagságuk miatt – hallottuk Sagmeister Ernőtől.
Az est folyamán szó esett arról is, hogy a bor az írókat is megihlette:
– Fontosnak tartom azt, ahogyan Hamvas Béla írt a borról, hogy mely alkalmakra jó az egyik, melyekre a másik, milyen a borvidék üzenete, például Szerémség egy egyszerű, derűs, szerény hely – tudtuk meg Sagmeister Ernőtől.
