Kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Újvidéken a Magyar Tanszék és az MTA Irodalomtudományi Intézetének Modern Magyar Irodalom osztálya közös szervezésében Természetírás – természetolvasás (a természeti kód működése a 20. és a 21. századi magyar irodalomban) címmel. A konferenciát a két intézmény immár 35. éve váltakozva szervezi meg – idén Újvidékre került a sor –, s ez rendkívül jelentős időszak a csaknem 50 éves tanszék életében, hangsúlyozta Láncz Irén tanszékvezető üdvözlőbeszédében. Rámutatott, hogy a tanszék életében nagy jelentősége van ennek a konferenciának, mely a legrangosabb, leghosszabb életű kapcsolatot jelenti más tudományos intézettel.
Az MTA részéről Angyalosi Gergely, a tanszék részéről Faragó Kornélia nyitotta meg a tanácskozást, aki rámutatott arra, hogy a konferencia visszakanyarodott eredeti modelljéhez, amikor egy-egy kijelölt témáról értekeznek a kutatók. Ez volt a konferencia kezdeti jellemzője is, majd ettől eltérve egy-egy életműhöz kötötték a tanácskozást, hogy idén újra egy témát járjanak körbe az előadók. Ez a téma idén a természeti kód működése az elmúlt több mint száz év magyar irodalmában. A konferencia résztvevői megemlékeztek az idén októberben elhunyt Bodnár György irodalomtörténészről, akinek a kiállása, tartása nélkül nyilván megszakadt volna az újvidéki és a budapesti intézmény hagyományos rendezvénye is. Bodnár György meghatározó alakját, emlékét Bányai János és Pomogáts Béla idézték fel. Pomogáts – aki ötven évig volt ismerőse és barátja a neves irodalomtörténésznek –, Bodnár irodalomtörténeti munkásságát Béládi Miklós és Bori Imre munkásságával vonta párhuzamba, akik egyaránt a józan diplomácia eszközeivel vívták meg szellemi harcukat.
A továbbiakban Angyalosi Gergely ( Juhász Ferenc lírája az ötvenes évek első felében), Bányai János (Későmodern (költői) természetírás), Pomogáts Béla (Táj és természet), Harkai Vass Éva (Természeti kód, természetfiguráció – példák a kortárs magyar líra köréből), Kappanyos András (Az objektív lírája), Gerold László (Természet a drámában és a színpadon), Földes Györgyi (A festményvászon szálai), Bence Erika (Utazás a „cselekvő” természetben) és Faragó Kornélia (A természetírás geokulturális meghatározottsága) értekezett.
A Szülőföld Alap támogatta tanácskozás ma 9.30 órai kezdettel folytatódik a Bölcsészettudományi Kar első emeleti 30-as termében Toldi Éva (Természetszemlélet Juhász Erzsébet prózájában), Deczky Sarolta (Térképről lemaradt tájak – természet és ember kapcsolata Tar Sándor prózájában), Virág Gábor (Két test között), Szabó Szilvia (Szalma Lajos kertje mint lehetséges Éden-vízió) és Herédi Károly (Föld, víz, levegő..., szar. Természeten innen és túl) munkáival.
