Vajdaság magyar nyelven is oktató általános és középiskoláinak igazgatói jöttek össze tegnap Szabadkán arra a szakmai tanácskozásra, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács szervezett, hogy az intézményvezetők megismerjenek két, az intézmények munkáját segítő programot, és megtudják, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után az MNT milyen feladatokat szeretne átvállalni az önkormányzati, tartományi és állami hatáskörből az oktatáspolitika terén, de szó esett oktatásügyünk egyéb égető kérdéseiről is.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény számos új feladatot ró majd a jövő nemzeti tanácsaira, az oktatásügy igazgatási vonatkozásaiban is rengeteget.
– Az intézményigazgatási jogkörökben annyi újdonságot fogunk kapni ,hogy azt majd a jövőben kizárólag hivatásos alapon lehet kezelni. Úgy gondolom, az összes kisebbségi nemzeti tanácsnak az lesz a feladata, hogy úgy alakuljon át, úgy professzionalizálja a saját személyi állományát, hogy bátran át tudjon vállalni olyan feladatokat, amelyeket ma a minisztériumok, az alapítók, az önkormányzatok, a tartomány, a köztársaság végeznek – mondta Józsa László, az MNT elnöke – Nagy valószínűséggel az új törvény értelmében beleszólást kapunk abba is, hogy milyen összetételűek legyenek az iskolaszékek, kik legyenek az iskolaigazgatók, milyen programok szerint folyjon az anyanyelv oktatása és a nemzetiségi kultúra elemeivel vegyített anyanyelvápolás, szeretnénk, ha nagyobb beleszólásunk lenne az tantervek kialakításába, a személyzeti politikába, jó lenne elérni, hogy az Országos Tanügyi Tanácsnak a jelenlegi egynél több kisebbségi képviselője legyen, az oktatásügy terén is fontos, hogy az önkormányzatoktól a parlamentig erőteljes képviseleti rendszerünk legyen, és még számos más dolog van abban a törvénytervezetben, amely ma még csak munkaváltozatban képezi társadalmi- és szakmai-vita tárgyát. Ám ettől függetlenül látni kell azt, hogy oktatásügyünket terhelik olyan problémák, hogy nagyon kevés a szakképzett tanár, a szakképesített tanárok után pótlását kell biztosítani, meg kell oldani a szakvizsgáztatás kérdését, a szakmai továbbképzések finanszírozásának kérdését, hiszen azok, akik egyszakos tanári diplomával rendelkeznek egyrészt magánszorgalomból, saját költségükön átképzéseken vesznek részt. Ezek finanszírozási háttere a legkisebb mértékben sincs megoldva. A másik nagyon fontos problémakör, hogy főleg az észak-vajdasági tömbben a magyar középiskolai tanulók szerb nyelvtudása nem kielégítő, sem továbbtanulás, sem munkavállalás szempontjából nem jók a kilátásaik. Mi egy felzárkóztató képzésbe belefogtunk, de ez csak tűzoltás lehet, el kell gondolkodni azon, hogy hogyan lehet modernizálni az iskolai szerb nyelv oktatást.
A találkozó célja az volt, hogy az MNT tájékoztatót adjon arról, hogy mi mindennel foglalkozik, ugyanakkor, hogy az intézmények képviselői is beszámoljanak a problémáikról, feltegyék azokat a kérdéseket, amelyekre választ az MNT segítségével szeretnének kapni. Így szó esett a tankönyvgondokról, arról, hogy a szakközépiskolákban mekkora gondot okoz a magyar nyelvű szakkönyvek hiánya, nem kevésbé a nagy méreteket öltött szakkáderhiány is. Volt, aki a magyarországi könyvek behozatalát tartotta az egyetlen és leggazdaságosabb megoldásnak, de nagyobb volt azon felszólalók száma, akik szerint nem kell ugyan lemondani a magyarországi tankönyvekről se, de a saját tankönyvíróinkat kellene támogatni, ugyanis a régiónknak megvan a tankönyvírói potenciálja. A Magyar Nemzeti Tanács kérte az intézmények, hogy állítsák fel a szükséges tankönyvek listáját, valamint arról is készítsenek kimutatást, hogy iskolájukban hány tanár átképzésére lenne szükség. A már korábban is megfogalmazódott kétszakos tanárképzés szükségességét ismét megerősítették a jelenlévők, és ismét felvetődött a szerb nyelv tanításának kérdése is: a tény, hogy az angol nyelv tanulásával eredményesebben haladnak a diákok mint a szerb nyelv tanulásával, arra enged következtetni, hogy a szerb nyelvet is idegen nyelvként kellene kezelni, s tanítása terén ennek megfelelő módszereket alkalmazni.
********
A tanácskozáson két programról is hallhattak a megjelentek. Az Integra Tantárgy-korrelációs Program hamarosan az internetre kerül. A lényege, hogy a tanárok segítségével fogalomháló alakul ki, vagyis rendszerbe kerülnek a különböző tantárgyak azon fogalmai, amelyek kapcsolatba hozhatók, összekapcsolhatók már tantárgyak fogalmaival. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy az agyunk az információkat leghatékonyabban összefüggésekben tudja tárolni.
Egy három órás képzés akkreditálása most van folyamatban. A tanárokat, leginkább az osztályfőnököket hivatott felkészíteni a pályaválasztási tanácsadásra, ugyanis a diákok sokszor önismeret nélkül választanak pályát, nem tudnak eligazodni a lehetőségek között, s segítségre van szükségük. A program készítői szabadkai, adai és zentai iskolapszichológusok, és a képzési lehetőség a tanárok továbbképzési lehetőségeit tartalmazó füzetben várhatóan már a jövő tanévben megtalálható lesz.
