Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén tegnap került sor a már hagyományos, Egyetemi Nyelvészeti Napok elnevezésű nemzetközi tudományos konferenciára. A Nyelv és megismerés – Nyelvészeti kutatások határon innen és túl címmel rendezett tanácskozás kiváló lehetőséget nyújtott a legújabb nyelvészeti kutatások áttekintésére határon innen és túl. Szó esett többek között a helynévadás hátterében rejlő kategorizációs lehetőségekről, a nyelvek rendszereinek egymással való megfeleltetéséről, valamint a jelentésvizsgálat kommunikatív-pragmatikai megközelítéséről is.
A konferenciát dr. Toldi Éva tanszékvezető nyitotta meg.
– Az idei tanácskozás mottója a nyelv és megismerés összefüggéseinek kutatása, továbbá a határon túli nyelvészeti műhelyek munkájának a megismerése. Négy ország több mint tíz városának tudományos intézményeiből jelentkeztek be előadók, ami azt mutatja, hogy megvalósulni látszanak az elképzeléseink arról, hogy a Kárpát-medencei tudományos találkozók központjává válunk. Nagy öröm számunkra, hogy ismét jelenléti konferenciát tarthatunk, talán a tudományos eredmények ismertetésénél is fontosabb a találkozás öröme. Az elmúlt két év jó alkalom volt arra, hogy átgondoljuk a munkánkat. Továbbá a harminc év is arra ösztönöz bennünket, hogy újrafogalmazzuk azt, hogy mivel kellene foglalkoznia a Tanszéknek. Az elmúlt évek a keresésről szóltak. Az élőnyelvi kutatást sohasem hagyta abba a Tanszék, természetesen a fordítás és a többnyelvűség is mindig központi helyen volt. A Magyar Tudományos Akadémiának köszönhetően azonban ismét rátaláltunk arra az útra, ami már régen is megvolt, mégpedig a névtankutatásra. Nagyon korszerű módszerekkel és eszközökkel lehet majd ezt a tevékenységet végezni. Úgy tűnik, hogy találtunk egy központi gondolatot, amely köré a nyelvészeti kutatások épülhetnek – emelte ki a tanszékvezető.
Dr. Andrić Edit tanszékvezető-helyettes, egyetemi tanár, a tanácskozás szervezője is köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette, nagy öröm a Tanszék számára, hogy a harminc évvel ezelőtt Papp György tanár úr által kezdeményezett tanácskozás időközben nemzetközi konferenciává fejlődött.
Dr. Toldi Éva tanszékvezető köszönti a megjelenteket (Fotó: Ádám Jennifer)
A köszöntőbeszédeket követően dr. Žagar Szentesi Orsolya, a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára megtartotta plenáris előadását az igenemekről. A prezentáció keretében a magyar és a horvát nyelv igenemi típusairól és azok kölcsönös megfeleltethetőségéről ejtett szót.
Dr. Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tanára a Magyar Nemzeti Helynévtárról értekezett.
– A helynevek a nyelvek szókészletének a központi részébe tartoznak, mivel a nyelvhasználók az őket körülvevő helyekről beszélve e tulajdonnévfajta elemeit használják fel. A helynevek nemcsak a jelenben fontosak számunkra. A magyar nyelv esetében ezek a szavak azok, amelyek nyelvünk legrégebbi írott emlékeiként fennmaradtak számunkra, ezáltal fontos történeti források. A mai helynévkincs is jórészt őrzi ezeket az évezredes múltú nyelvi elemeket, noha a magyar helynévállomány az évszázados folyamatos nyelvi-kulturális alakító hatása alatt nyerte el mai összetételét. A helynevek állományát sem a mai állapotában, sem a történeti korokra vonatkozóan nem ismerjük még megközelítő teljességében sem. Ennek a névanyagnak az egybeállítására vállalkozik a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Magyar Nemzeti Helynévtár Program, amely széles körű tudományos összefogás révén kívánja dokumentálni és ezáltal megőrizni a magyarság szellemi örökségének ezt a nemzeti identitás szempontjából is fontos szeletét – magyarázta az előadó.
A konferencián 35 kutató mutatta be munkáját. Legtöbbjük újvidéki, de részvételükkel magyarországi, szlovákiai és horvátországi előadók is megtisztelték a rendezvényt.
