Mit szólna Kodály Zoltán tanár úr, aki közismert volt a minőségelvű szigorúságáról, ahhoz, ami ma történik, az értelmiségi áruláshoz, ahhoz, hogy a hagyományainkat péppé gyúrják, mit szólna a világot elöntő minőségtelenséghez és igénytelenséghez? – ezekkel a kérdésekkel köszöntötte a CANTUS HUNGARICUS – Kodály Zoltán emlékezete
című est közönségét Bicskei Zoltán, a Nagy József Regionális Kreatív Műhely vezetője szombaton este a Művészetek Házának kisszínpadán.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett magyarkanizsai rendezvényen Móser Zoltán fotóművész, tanár mutatta be a Kodály gyűjtőútjai, munkássága nyomán született fotóit, Cantus Hungaricus (Kodály Zoltánhoz vezető képek) című albumát. A műsorban fellépett az Egyszólam együttes: Fábián Éva (ének, gardon), Juhász Zoltán (furulya, hosszúfurulya, duda) és Sáringer Kálmán (furulya). Akárcsak a fotók sokasága, az ő muzsikájuk is Kodály munkásságának, műveinek egy-egy jellegzetes részletét ragadta meg.
Móser Zoltán két idézettel zárta a műsort. Először Kodály szavait idézte: „A zene célja nem az, hogy ítéletet mondjunk róla, hanem, hogy táplálkozzunk vele. A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.” Majd Delacroix szavaival emlékeztetett: „A kép első kötelessége, hogy ünnep legyen a szem számára.”
A magyarkanizsai rendezvény mindezt alátámasztotta: ünnep volt a szem, a fül, a lélek számára.
