2024. szeptember 3., kedd

„A hiteles lelkesedés a kulcsszó”

Az Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Köre a húsvétra és a magyar költészet napjára készül

A szabadkai Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Köre évről évre, rendszeresen tart irodalmi esteket, megemlékezik nemzetünk jeles napjairól, amelyekben hangsúlyos szerephez jutnak a versek. Ezeket az eseteket Horváth Emma nyugalmazott tanárnő rendezi, akivel ezúttal a versmondás világában barangolunk, továbbá felhívjuk a figyelmet a közelgő húsvétra és a magyar költészet napjára is.

Mai világunkban, amikor sok minden a látványra épül, divatosak lehetnek-e a versek?

– A versek mindig is kicsit háttérbe szorultak. Egyrészt a nevelésben van a hiba, az otthoniban és az iskolaiban egyaránt. Másrészt a versek megértéséhez gondolkodni kell. A vers egy kicsit olyan, mint a találós kérdés, erre pedig nem hívják fel kellőképpen a figyelmet. Annak ellenére sem, hogy a vers rébuszának megfejtése igazi kihívás. A kicsiknél is lehetne ezt alkalmazni, rákérdezni a vers egyes pontjaira, hogy vajon tudja-e mit jelentenek.

Hogyan lehet a gyerekeket vagy a fiatalokat versmondásra buzdítani?

– A hiteles lelkesedés a kulcsszó. Csakis így érdemes hozzáállni a költészet megszerettetéséhez, de ez nagyon ragadós. Ennek kapcsán édesanyámat muszáj megemlítenem, valamint Sturcné Zubek Jolán tanáromat, aki olyan verseket is megismertetett velünk, amelyek nincsenek a tantervben. Ha jól emlékszem ő használt egy kifejezést, a „kismestereket”, mert a költészetben nem csak nagy nevek vannak. Igaz, hogy ezek vitték előre a magyar kötészetet, de a „kismestereket” sem szabad kihagyni, akik lépcsőfokokat jelentettek a későbbi nagy költők kibontakozásában. Hangsúlyoznám, hogy a versmondás művészeti ág. Sajnos az emberek többségénél ez nem tisztázódott le. Úgy él bennük, mint egy unalmasan felmondott, iskolai mutatvány. Ha nem így volna, akkor nem fordulhatna elő az, hogy két órával a fellépés előtt nyomják a gyerekek kezébe a felolvasásra szánt verset. Láttam már ilyesmit, és ez nagyon felháborít. Az is felháborított, amikor gimnazista koromban megkérdezték tőlem, hogy mikor hagyom abba a versmondást, hiszen már kinőttem. Manapság is léteznek tehát emberek, akik tudatában a versmondás az elemi iskolával ér véget. Az ilyeneknek üzenem, hogy a versmondást elsősorban tanulni kell. Automatikusan senki sem válik versmondóvá, és olyan tanárrá sem, aki versmondásra tudja felkészíteni a tanulókat. Léteznek ugyan könyvek, de nagyon kevés (Gáti József: A versmondás, Ascher Oszkár: Minden versek titkai, Latinovits Zoltán könyvei stb.) A pedagógusok sokat beszélnek az érzelmi nevelésről, hiszen a gyerekek, a fiatalok érzelmi visszafejlődést mutatnak. A helyesen tanult versmondás erre is kiváló hatással lehet.

Gyermekcsoportokat vezet, érdeklődnek a gyerekek a versmondás iránt?

– Egyik a Majsai Úti Általános Iskola versmondói. Erre az iskolára azért esett a választásom, mert távolabb van a városközponttól, de személyes kötődések miatt is. Az igazgatónő ráállt, Kokotović Raj Rita tanítónő pedig segített a toborzásban. Alsósok jöttek el, mert mint kiderült, a felsősökkel már elkéstünk, nekik más az érdeklődési körük. Huszonnégyen indultunk, ebből a csoportból második évre egy diák maradt, de jöttek újabbak, így most kilencen vagyunk. A másik csoport a Kicsik kara, amelyik ismerősök gyerekeiből állt össze. Amit megtanultam, hogy nagyon fontos a szülők hozzáállása. Készülünk húsvétra és a magyar költészet napjára, ekkor mindkét csoport fellép.

A Csáth Géza Művészetbaráti Kör irodalmi estjei általában telt ház előtt zajlanak. Hogyan sikerül megtartani a közönséget?

– Törzsközönségünk van, de a telt ház elsősorban a jeles napokra vonatkozik. Nagyon fontos a plakát is, ha érdekes a címe, vagy a kép rajta, akkor többen eljönnek. Legalábbis ezt vettem észre. Nagyon szeretjük a közönségünket, és úgy érzem, ez a szeretet oda-vissza jár.

Mire ügyel, amikor rendezőként összeállítja a műsort?

– Nem szeretem, hogy túl borongós legyen. Óvom a közönség jó kedélyét is, ami persze nem jelenti, hogy kerüljük a szomorkás verseket. Néha figyelem is a nézőket, hogy levert arccal jönnek be, és mosolygósan mennek ki. Fontos tehát a szöveg, legyen egy kis újdonság, csattanó a végén. Lényeges a zene, és a dekoráció is. Ezek mind hozzájárulnak az est jó hangulatához és a műsor sikerességéhez.