A huszadik palicsi filmfesztivál megnyitójára ezúttal is a Nyári Színpadon került sor, amelynek lelátója a korábbi évekhez hasonlóan ismét megtelt közönséggel. A nézők először a Tolnai Szabolcs rendezésében készült Az örökkévalóság kapuja (The Gate of Eternity) című múltba visszatekintő, ugyanakkor futurisztikus tudományos-fantasztikus alkotást tekinthették meg, amely nem szokványos módon mutatja be a fesztivál történetét. A film Ken Russell legendás rendezőnek állít emléket, aki halála előtt a fesztivál vendége is volt.
Fotó: Molnár Edvárd
A vetítés után az egybegyűlteket Modest Dulić, Szabadka polgármestere üdvözölte. Beszédében a fesztivál fontosságát hangsúlyozta, de kitért arra is, hogy az Európai Filmakadémia egyik rendezvényét a palicsi filmfesztivál keretében szervezte meg, ez pedig nagy elismerésnek számít. A közönséghez beszédet intézett Slaviša Grujić tartományi kulturális és tájékoztatási titkár is, aki többek között arra emlékeztetett, hogy a fesztivál milyen nehéz időkben jött létre annak idején.
A nézők minden felszólalót ovációval fogadtak, kivéve Bratislav Petković szerbiai művelődési minisztert, aki üdvözlőbeszédét egyedüliként olvasta fel jegyzetből. Az ő beszédét visszafogott, úgymond illedelmes kifütyülés kísérte, amelyet a közönség soraiból lehetett hallani. Ez minden bizonnyal annak szólt, hogy a minisztérium nem ismerte fel a fesztivál jelentőségét, és a szervezők idén csak nyögvenyelősen küzdhették ki az eredetileg megígért támogatási összeg egy részét.
A fesztiválújságnak nyilatkozva viszont Bratislav Petković elmondta, hogy hibát követtek el a pályázatok elbírálásánál, amikor a palicsi filmfesztiválnak csekély támogatást ítéltek oda, ezért a jövőben mindenképpen rangsorolni kellene a fesztiválokat. Hozzátette, hogy ami a palicsi filmfesztivál sorsát illeti, bizonyára több támogatást is megérdemel majd, mint amennyit kap, de a jövőjét nem fenyegeti veszély.
A megnyitón Modest Dulić plaketteket osztott ki azoknak, akik az elmúlt húsz év során sokban hozzájárultak a filmfesztivál színvonalának emeléséhez vagy problémamentes lebonyolításához. Elismerésben részesült Radoslav Zelenović, Milena Dravić, Branislav Lečić, Nebojša Popović, Vitomir Simurdić, Dragan Božinović, Srboljub Sigulinski, Josip Krajninger, Nevenka Đonlić, Miroslav Mogorović, Jovan Mickovski, Miodrag Bardić, Milan Petrović, Anđelko Kovačić, Zorica Dimitrijević, Siflis Zoltán, Nikolaj Nikitin, Igor Skala, valamint a csaknem százéves Josip Tikvicki, Szabadka legidősebb filmnézője. Plakettet kapott Mira Banjac is, aki a díjazottak nevében szólt a közönséghez és elmondta, hogy habár nehéz időket élünk, szegénységünk mércéjének nem a művelődési életen kellene megmutatkoznia. Posztumusz plakettet kaptak Mitar Lazović, Dinko Tucaković és Sram József is.
Fotó: Molnár Edvárd
Az est fénypontja a Lifka Sándor-díj kiosztása volt, amelyet idén Nyikolaj Szergejevics Mihalkov és Emir Kusturica vehettek át. Mihalkov részletesen ecsetelte, ahogyan fél napot utazással töltött, és ugyanannyi vár még rá visszafelé, mindez pedig csak azért, hogy eljusson Palicsra. Mint elmondta, ez nem esik nehezére, de nem a díj miatt, hanem mert mennyire szereti Szerbiát. Emir Kusturica a digitalizációról szólt, és hangsúlyozta, hogy akárhogyan is változik a technológia, a filmkészítéshez mégis elsősorban jó ötletekre van szükség. Erről a témáról egyébként Mihalkov is hasonlóan vélekedik, ezt pedig a megnyitó előtt fejtette ki az újságíróknak.
"A TECHNOLÓGIA VÁLTOZIK, A PROBLÉMÁK MEGMARADNAK"
Nyikita Szergejevics Mihalkov megosztotta az újságírókkal, hogy az idefelé vezető úton, pravoszláv kolostorokat is körbejárt, és ha még kettő az útjába kerül, bizonyára nem érkezik meg józanul Palicsra. Mint elmondta, a kolostorokat azért szereti, mert ott az ember lehalkul, szivaccsá változik és magába szívja a hangulatot. Saját bevallása szerint a kolostorokban nem érzi magát turistának, egyébként pedig nem szereti a turistákat. Nem érdeklik a hitetlen emberek sem. Elmesélte, hogy egyszer egy újságíró megütközött ezen és hosszasan kifejtette mennyire józan és megfontolt életet él, soha nem nézett más nőre a feleségén kívül, csakhogy nem hívő. Nyikita erre azt felelte, hogy épp ezért nem is érdekes neki, és ajánlotta, hogy nézzen kicsit szét a kolléganői között.
Nos, ilyen anekdotákat mesélt az örökifjú nagy rendező, és persze szólt a filmjeiről, valamint a filmezés jövőjéről is:
– Ha a mozi és a film múzeumba kerül, akkor én a múzeum dolgozója leszek. A technológia változik, de a problémák megmaradnak, úgyhogy a filmekre még minden bizonnyal igény mutatkozik – mondta, és kitért az orosz filmkészítésre is.
– Az állami támogatások nélkülözhetetlenek. Két bizottság olvassa el a forgatókönyveket, és elsősorban azokat támogatják, amelyek a társadalom problémáira keresik a választ. A közönség azonban nem mindig reagál pozitívan ezekre a filmekre. Sokan megcsömörlöttek például az alkoholizmus és a prostitúció témáitól, és emiatt kialakult egyfajta ellenszenv az orosz film iránt. Ha viszont nem készülnek ilyen filmek, az nem jelenti azt, hogy ezek a problémák elmúltak – fejtette ki, és azt is hozzátette, hogy nem félti az orosz filmkészítést, hiszen fiatal alkotók is megjelennek.
A VERSENYPROGRAMON KÍVÜL ÉS AZON BELÜL
A nézők a megnyitó után a Nyári Színpadon elsőként versenyprogramon kívül tekinthették meg Ari Folman A kongresszus című alkotását, amely animációs részeket is tartalmazott. A film egy középkorú színésznőről szól, aki belegyezik abba, hogy digitalizált kreatúraként folytatódjon a karrierje. Főszerepben Robin Wrightot és Harvey Keitelt láthattuk. A fesztivál vendége, Sefi Gayego elmondta, hogy az ő feladata volt felügyelni az animált részeket. Különösen arra kellett figyelnie, hogy egységes legyen az animáció. Ne lehessen észrevenni, hogy többen dolgoztak rajta. Az alkotók egyébként a hagyományos megoldásokat részesítették előnyben a számítógépes technikával szemben. Sefi Gayego és Ari Folman korábban nagy sikerrel mutatták be a Libanoni keringő, szintén animációs filmet, amely annak idején díjazott lett a palicsi filmfesztiválon. Az animátorok szupervizora elárulta, hogy újabb produkcióval is készülnek a rendezővel.
A palicsi filmfesztivál első versenyfilmje A kongresszus után bemutatott Borgman című holland produkció volt. A fesztivál vendégeként Tom Erisman a film operatőre elmesélte, hogy ez a film az emberek sötét oldaláról szól, de nem mellőzi a humort sem.
MA A FESZTIVÁLON
A versenyprogramban a Nyári Színpadon 21 órától a Csigákról és emberekről című román film lesz látható, 23-tól pedig az Egyél, aludj, halj meg című svéd produkció. Ugyancsak Palicson, a Vigadóban a Fiatal alkotók programrészben 21.30-tól egy spanyol-portugál és egy szerbiai rövidfilmet vetítenek, valamint egy Guinea-Bissau-i és portugál koprodukciót.
Szabadkán a Szabadegyetem Eurocinema mozi termében 11 órától a Tadeo Jones kalandjai spanyol film nézhető meg a gyermekfilmek kategóriájában, 16 órától az Új magyar filmek programrészben a Hajdu Szabolcs rendezte Macerás ügyeket tekinthetik meg az érdeklődők, 18 órától pedig A vesztesek klubja török filmet. A Párhuzamok és ütközések programrészben, 16.30-tól a Jadran színpadon vetítik a Sieniawka lengyel-német koprodukciót. A Lifka Sándor Art Moziban 17.00 órától az ökológiai filmeket bemutató programrész keretében nézhetjük meg a Kritikus tömeg című angol filmet.
A Majkin Salašon 19 órától a Gastro Film Fest keretében rövidfilmek lesznek. A női strandon 23 órától zenél a Perpetuum Mobile.
A versenyprogramra a belépő 200 dinár, ami két film megtekintését foglalja magába. Minden egyéb programra a belépés díjtalan.
INGYENES BUSZJÁRAT
A palicsi Kisvendéglő elől 15.30-kor és 17.30-kor indul, megáll a Jadran színpadnál, a Szabadegyetemnél és a Lifka-mozi előtti buszállomáson.
A Lifka-mozi elől 18.45-kor indul, 18.55-kor megáll a Szabadegyetemnél, 19.05-kor a Jadran színpadnál, a végállomás pedig a Kisvendéglő, azaz a Nyári színpad.
A Szabadegyetem parkolójáról 20.30-kor indul, 20.40-kor megáll a Jadran színpadnál, onnan pedig a Kisvendéglőig, illetve a Nyári színpadig megy.
20.15-kor indul busz a vasútállomás elől, és a második vetítés után a Kisvendéglő elől indul vissza Szabadkára.
