Nem sokkal karácsony előtt Herceg János (1909-1995) születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt az újvidéki Matica srpskában. Az intézmény központi épületének első emeleti díszterme előtt üvegszekrényekben állították ki az irodalmár jelentősebb műveit. A január 15-ig megtekinthető kiállítás mellett katalógust is közreadtak, amely kronológiai sorrendbe veszi a sokoldalú író alkotói opusát, továbbá szövegválogatást ad Veljko Petrović, Milan Konjović, Boško Novaković, Bori Imre, Bányai János, Toldi Éva, Varga Lajos, B. Szabó György és Bence ErikaHerceg János-méltatásaiból. A kiállítást Ivana Grgurić, Silvija Čamber és Heinermann Péter rendezték.
A Matica srpska könyvtárában minden hónapban kiállítást szerveznek egy-egy nevezetes személyiség, író, költő, festő születési évfordulója jegyében. Idén ez volt a harmadik magyar kiállítás, Babits Mihály és Radnóti Miklós után Herceg János emléke előtt tisztelgett a ház. Jövőre várhatóan két magyar vonatkozású kiállítást is szerveznek: Lukács György és Kosztolányi Dezső emlékére.
A Herceg-centenárium jegyében megrendezett kiállításon az egyik szerző, Heinermann Péter tájékoztató könyvtáros kalauzolt bennünket. Mint mondta, Herceg Jánosnak olyan nagy az opusa, hogy azt pár vitrinben bemutatni szinte lehetetlen. Az üvegszekrények valóban zsúfolásig tele vannak, több mint 90 tárgy idézi az író emlékét.
– A Matica könyvtára épp azt szeretné bemutatni minden egyes kiállítással, hogy mi az, amivel rendelkezik ez a könyvtár egy-egy szerzőtől, s ez Herceg János esetében nem kevés. Sokat írt, nem elhanyagolható könyveinek száma, de emellett rengeteg cikket írt a Kalangyába, az Üzenetbe, a Hídba, melynek egy ideig a főszerkesztője is volt, és akkor még nem említettük rádiós munkásságát, sokan emlékeznek a hétről hétre jelentkező Ereszalji észrevételek-jeire az Újvidéki Rádió hullámhosszán – mondta Heinermann.
Először is a Viharban köteténél időzünk, melynek hasonmás kiadása 2009-ben, a centenáriumra jelent meg, míg az eredeti kiadás 1933-ban. A legjelentősebb novelláit tartalmazza, az irodalomkritika is így tartja számon, s már ebben megjelenik Kekez Tuna alakja. Ő egy jellegzetes zombori hős, aki annyira foglalkoztatta az író fantáziáját, hogy az életművében több helyen is felbukkan, de később Milan Konjović is megfestette alakját. Hasonmás kiadásban jelent meg a Tó mellett város című kötet is, melyet a Forum adott közre, de eredetileg Magyarországon jelent meg a két világháború között. Most is tetszetős az Anna búcsúja, vagy a Három halász meg egy molnár, a Vas Ferkó, a Gyaloghintó, a két kiadást megért Ég és föld, valamint sok más kötete, melyeknek fordításait is kiállították.
Mint a legtöbb vajdasági kisebbségi író művei közül, Herceg János irodalmából sem fordítottak sokat szerb nyelvre, Herceg annál inkább fordított viszont szerb nyelvre. Mint azt Ivana Grgurić, a kiállítás egyik szervezője elmondta, a Matica srpska könyvtára valóban hatalmas Herceg-anyaggal rendelkezik. Erre általában akkor jönnek rá maguk az ott dolgozók is, amikor egy-egy évforduló erre alkalmat kínál, és össze kell gyűjteni valamely szerző könyvtárban őrzött alkotásait, a róluk szóló irodalmat, a fellelhető képanyagot stb. Herceg esetében ez a gyűjtőmunka jókora meglepetéssel járt, mert a vártnál is nagyobb anyagot őriznek róla a könyvtárban. Végül is ez nem csoda, csak bizonyítja azt, amit egyébként is tudunk: Herceg János írói opusa rendkívül szerteágazó és gazdag.
