Tegnap kezdődött és pénteken zárul a Nyári Akadémia Szabadkán, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. Ezt a továbbképzést a szerbiai Oktatási Minisztérium is elismerte és akkreditálta.
Tizenharmadszor nyitotta meg kapuját, immár hagyományosan augusztusban, a pedagógusok munkáját segítő, és a tanárok szakmai megújulását előremozdító rendezvény, a Nyári Akadémia, amelynek a szabadkai Műszaki Középiskola adott otthont. A Városházán zajló megnyitót De Negri Ibolya az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke beszédében a tanárok elhivatottságát és a munkájuk iránti elkötelezettségüket dicsérte, hiszen nyári pihenésüket felcserélték továbbképzésre.
– Manapság sokunkban megfogalmazódik a kérdés, hogyan is kell tanítani a 21. században. Akadnak-e praktikus örök érvényű pedagógiai módszerek, vagy csak a reformmódszerek alkalmazhatók? Nem tudni, mit szabad a tanárnak, és mit a diáknak. Mivel lehet motiválni a diákokat, hogyan tudják a pedagógusok kiegyensúlyozott emberré nevelni őket? Talán e kérdések megválaszolására is szolgálnak ezek a találkozások, amikor együtt van a pedagógus szakma.
A Nyári Akadémiának szükségességét és létjogosultságát az is bizonyítja, hogy nagy az érdeklődés iránta, hiszen idén 234 hallgatója lesz, és 11 szakcsoportban működik a munka.
Vajdaság egész területéről érkezetek hallgatók, ugyanúgy külföldről, Szlovákiából, Romániából is, illetve Magyarországról szintén jöttek előadók. Így rendezvényünk most már nemzetközivé vált. Először van ilyen nagyszámú csoportunk, némelyik a harminc főt is megüti. Nagy volt az érdeklődés, ezért egyes csoportokat megdupláztuk, illetve hármat indítottunk belőle. Ilyen, pl. a képzőművészeti, amely az óvónőket és tanítókat vonzotta. A beilleszkedési problémák óvodákban és az általános iskolában téma is felkeltette az érdeklődést, erre két csoportot indítunk, akárcsak az osztályfőnöki munka esetében. A többi egy-egy csoportban zajlik, tehát a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, a természettudomány, valamint az informatika – folytatta az elnöknő.
Az akadémia végén kérdőívet töltenek ki a hallgatók, így már javasolni tudják, hogy a jövő évben miről szeretnének előadásokat hallgatni.
Idén Vajdaság legkülönbözőbb területeiről érkeztek pedagógusok, Bánátból, sőt Nyugat-Bácskából is, ahonnan korábban kis számban jelentkeztek, idén pedig sokan megjelentek. Környékünkről is érkeztek Szabadkáról, Zentáról, Magyarkanizsáról, de ugyanakkor Nagykikindáról, Muzslyáról, és Újvidékről is. Jelenlétükkel megtiszteltek bennünket a doroszlóiak, bácskertesiek és szilágyiak is. Örülünk, hogy a szórvány pedagógusai is szükségesnek érzik ezt a továbbképzést, mert manapság nehéz oktatni olyan helyen, ahol kevés a gyerek. Emellett nagy örömünkre szolgál az is, hogy idén a szerbiai Oktatásügyi Minisztérium jegyzékébe vette a Nyári Akadémiát, így akkreditált programként zajlik, és minden résztvevő 24 órás akkreditált pontot szerez vele – mondta De Negri Ibolya.
Az előadások délelőtt kilenc órától délután fél hatig szinte folyamatosan tartanak. A hét folyamán egy kirándulásra is sor kerül, az útvonal pedig Zombor, Bezdán, Pélmonostor, és Kopácsi rét.
A megnyitón ünnepi beszédet mondott Szantner Viktor is, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatalának titkára, aki a Kárpát-medence több régiójában szervezett képzések közös jellemzőit ecsetelte, míg Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség képviselője idősebb testvérjogán szólt, hiszen ők már tizennyolcadik alkalommal szervezik meg nyári egyetemüket. Dr. Papp Árpád, az MNT képviselője a közös célokat és elképzeléseket emelte ki, mert ezek formálják a közösséget. Kasza József arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy többet foglalkozzanak a közösség erősebbé kovácsolásával, a gyerekeinket, fiataljainkat sújtó legégetőbb kérdésekkel. A Nyári Akadémián Radnóti születésének 100. évfordulója alkalmából az egyesület rendezvénysorozatot készített, ezt idézték fel a fiatalok szavalataikkal, valamint Kovács Nemes Andor és Pálfi Ervin színészek.
