A Vajdasági Magyar Folklórközpont megalakulásakor lefektette, hogy a népművészetünket szolgálja, valamint ehhez kapcsolódó információkkal szolgál és alapot nyújt a népi mesterségek elsajátításához. Azóta ehhez folyamatosan gyűjtenek szakmai anyagot. A médiatáruk egyre bővül, nemrég harminc kiadvánnyal gazdagodott.
Amióta Szabadkán székházat is kapott a központ, ezeket a kiadványokat bárki megtekintheti, átforgathatja, keddenként 15 és 18 óra között. A népművészetek és népi mesterségek iránt érdeklődőket 1500 könyv, több mint 200 elektronikus kiadvány, folyóiratok, fénymásolatok várják Szabadkán, a Dózsa György utca 17-es szám alatt.
Nagy István, a Vajdasági Magyar Folklórközpont elnöke elmondta, a szakirodalom nagy része magyarországi kiadvány, a többi Romániában, Felvidéken vagy nálunk jelent meg. Leginkább a megtakarított pénzükből vagy támogatások révén jutottak hozzájuk.
– A szabadkai önkormányzattól már néhány évvel ezelőtt is kaptunk némi összeget, tavaly pedig 40 ezer dinárt ítéltek nekünk. Ez nem nagy tétel, de még így is harminc kiadványt sikerült vásárolnunk. Amíg nem volt székházunk, a könyvtárunkat elzártuk, de most már minden érdeklődő megtekintheti kedden délutánonként. A szellemi és tárgyi magyar népművészet szinte minden területe képviselve van, legyen szó néprajztudományról, népi mesterségekről általában, fazekasságról, fafaragásról, csipkeverésről, szövésről, hímzésről, tojásírásról, mézeskalács-készítésről stb. Kikölcsönözni ugyan nem lehet őket, de fénymásolhatnak belőlük. Az elektronikus kiadványainkon keresztül (DVD-k, cédék, videokazetták) többek között népzenével és néptáncokkal ismerkedhetnek az érdeklődők. Ezeket szintén nálunk lehet megnézni, meghallgatni. Nagyon szeretnénk új könyveket is beszerezni, hiszen folyamatosan jelennek meg Magyarországon. Ez vonatkozik a múltbéli kiadványokra is, amelyekhez nehéz hozzájutni. Valójában arra vágyunk, hogy a médiatárunkat valaki önkéntes alapon megfelelően vezesse. Ha létrehoznánk egy folyamatosan bővülő katalógust, az interneten is közzétennénk. Sajnos ezzel senki se foglalkozna ingyen, pénzünk pedig nincs rá. Ez azért jelent problémát, mert így nem érződik a könyvtárunk értéke, hiszen katalógus nélkül nem lehet kellőképpen népszerűsíteni. Nemrég újból két évre megválasztottak elnöknek, de már előrejeleztem, hogy utána semmilyen funkciót nem vállalok. Úgy érzem, ez így nem működik. Nincs értelme egy olyan közösségben, amely nem érzi az intézményünk súlyát. Ismert közszereplők – nem feltétlenül politikusok – négyszemközt ugyan elmondják nekem, hogy milyen jó az, amit teszünk, utána pedig tíz pályázatunkból csak kettőt támogatnak. Hiába hangoztatják, hogy a paraszti kultúrát ápolni kell, utána a pénzt mégiscsak arrafelé adják, amerre a politika súgja – hallottuk az elnöktől.
