2024. november 26., kedd

,,Féléves előnyben vagyunk''

A megreformált tanterv szerint tanuló, jelenleg hetedik osztályos tanulók várhatólag jövőre idejekorán tankönyvhöz juthatnak, ugyanis a nyolcadik osztályos tantervet máris elfogadta az Orszá

Szeptember végéig megjelennek a hiányzó tankönyvek – ezt ígértük a tanév kezdetén, természetesen a szakember nyilatkozatára hivatkozva –, és sajnos nem lett igazunk. Aztán novemberben visszakanyarodtunk a témához, mert a magyar ajkú hetedikesek még akkor is jó néhány tankönyvet voltak kénytelenek nélkülözni, míg fiatalabb, idősebb társaik, vagy szerb nyelven tanuló kortársaik nem. A megreformált tanterv szerint haladó, magyar nyelven tanuló hetedikesek bizony bevárták nemcsak az új kalendáriumi évet, hanem a második félévet is, amikor a nyomdát végre elhagyta az utolsó két könyvük. Csakhogy ekkora már újra az újságokba kerültek a kiadók hirdetései: „fizessen elő, és háromhavi törlesztéssel biztosítja gyermekének jövő évi tankönyveit...” Sokan épp egy évvel ezelőtt fizettek elő hasonlóan meghirdetett akciós vásárlási lehetőség nyomán a tankönyvekre.

Mint azt Laki Boglárka, a Tankönyvkiadó Intézet szerkesztője lapunknak elmondta, gond csupán a hetedikesek esetében van, ez a nemzedék a 2002-ben bevezetett oktatási reform első nemzedéke, akik évről évre hasonló gondokkal küzdenek meg. Számukra évente kell meghirdetni az új tantervet, mely alapján kidolgozásra kerülnek az új tankönyvek. Hogy miért kell minden évben mégis szinte júniusig halogatni a tanterv elfogadását, igazán rejtélyes és bosszantó, de ez történik. A tankönyvkiadó intézetek e tekintetben tehetetlenek, hiszen addig nem láthatnak munkához, míg a tanterv el nem készül és nem kapnak engedélyt a könyvek nyomtatására. Viszont, ha ezt tudjuk, akkor már értjük azt is, miért késnek a tankönyvek. Azért, mert a tanterv elfogadása után először elkészülnek a szerb nyelvű tankönyvek, a kisebbségiek – lévén fordítások –, csak később. A baj ott van, szögezik le a Tankönyvkiadó újvidéki részlegében is, hogy immár hetedik éve ismétlődik a helyzet, a mulasztásért pedig senki sem felelős.

Kétségkívül nagy hátrány ez, szögezte le Soós Edit, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Intézőbizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagja, valamint az Országos Oktatási Tanács (OOT) tagja, aki ugyancsak elismeri, hogy a most hetedikes tanulókat érinti legérzékenyebben a késedelem, mivel ők már záróvizsgát tesznek jövőre az általános iskola befejezésével. Ugyanakkor bízik abban, hogy a következő tanévben, amikor ezek a gyerekek megkezdik a nyolcadik osztályt, nem kell ilyen mérvű késedelemmel szembesülniük.

– Derűlátásomat arra alapozom – nyilatkozta a neves oktatási szakember –, hogy a korábbi években igen későn, április táján fogadták el általában a tanterveket, ezúttal pedig ez máris megtörtént. Tavaly, azaz 2009 novemberében elfogadásra került a jövő tanévi (2010/11) nyolcadikos tanterv is, ami azt jelenti, hogy féléves előnyben vagyunk, mert a hetedikes tantervet például tavaly áprilisban fogadták el, szeptembertől pedig aszerint tanítanak. Persze hosszú utat kell bejárni, számos engedélyt beszerezni ahhoz, hogy a tantervből tankönyv legyen, de már ez az említett példa is jelzi, hogy a következő tanévben nyolcadik osztálya induló tanulók jobb helyzetben lesznek, mint akár a mostani, vagy a korábbi tanévekben.

A tankönyvekről szóló új törvény szerint június végéig el kell fogadni a tankönyvkiadás tervét, ami valamennyiünknek meglehetősen ismeretlen terület, ám többek között erről a kérdésről dönt majd az OOT február 16-ai ülésén. Ugyanez az új törvény alapján határoz az OOT a tantervekről, miután begyűjtötte a véleményezéseket, egyeztetéseket (például a nemzeti tanácsok részéről), így a Magyar Nemzeti Tanács nyújtotta be a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar, mint nem anyanyelv programjait. Ezt a tartomány és az Oktatásfejlesztési Intézet is véleményezi. Tehát nem a minisztérium, hanem az OOT hozza meg a végső döntést a tantervekről a több irányból begyűjtött véleményezés alapján. Ezután megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ami eljut az iskolákba is. Az érdekeltek ez alapján dolgozzák ki a tankönyvkiadási tervet, amit február 16-ai ülésén a testület várhatólag elfogad, tudtuk meg Soós Edittől.

– Tény, hogy a 93-as tankönyvtörvény 2009. szeptember 11-én alaposan megváltozott, azaz egy új szellemiségű törvény lépett életbe. Ez a törvény merőben más rendelkezéseket foganatosít, mint az előző, melynek tudjuk mennyi negatív kicsengése volt éppen a kisebbségekre vonatkozólag. Az új törvény viszont korszerű és európai jellegű, aminek az alkalmazása még várat magára, vagy pedig kicsit nehézkesen indul be, hiszen a tanév megkezdése után fogadták el, tehát átmeneti időszakban vagyunk – véli a szakember. – Meggyőződésem, hogy már a következő tanévben alkalmazhatók lesznek az új rendelkezések. Például nagyon fontos, és az új rendelkezések között szerepel, hogy az új tanterv megjelenését követő 60 nap áll a tankönyvkiadók rendelkezésére, de legkésőbb május 1-éig meg kell indítaniuk az engedélyeztetési folyamatot. Reménykeltő a törvény 31. szakasza is, mely a kis példányszámú tankönyvek kérdését rendezi. Ide tartoznak a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványok mellett a kísérleti oktatásra vagy a tehetséggondozásra vonatkozó tankönyvek is. Fontos, hogy az új törvény egyaránt kötelezi a tankönyvkiadókat a kis példányszámú, tehát kevésbé gazdaságos kiadványok megjelentetésére is – fejtette ki Soós Edit.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás