A közművesítési vállalatok sztrájkjával kezdődött az új esztendő, a régi pedig a bérek lefaragásának kérdésével zárult a városi képviselő-testületben. Mindennek kicsengése egyértelmű: kevesebb pénz jut a városi alapítású intézményeknek, közöttük természetesen a kulturális jellegűeknek.
Újvidék városa 11 művelődési intézmény alapítója, melyeket nagy arányban pénzel is. Ezek a támogatás összegének függvényében: az Újvidéki Művelődési Központ, mely idén 109 millió dinárban részesül, a Városi Könyvtár 80,5 millió dinárt, a Városi Múzeum 65,4 millió dinárt, az Ifjúsági Színház 64,3 millió dinárt, az Újvidéki Színház 58,9 millió dinárt, a Sterija Játékok 29,4 millió dinárt, a Városi Műemlékvédelmi Intézet 25,2 millió dinárt, a Városi Levéltár 23,3 millió dinárt, míg az Atelje 61 11,3 millió dinárt kap, továbbá a futaki Mladost Művelődési Tájékoztatási Központ 9,8 millió dináros és a kiszácsi MTK 4,9 millió dináros támogatásban részesül. A számítások szerint a költségvetési támogatás mellett ezek az intézmények további 10-30 millió dinárt tudnak begyűjteni más állami szervek dotációjából, vagy saját munkájuk megfizettetéséből, így a város számítása szerint az intézmények léte nem forog kockán, véli Tijana Pavlov, a városi művelődési igazgatóság vezetője.
2010-ben csaknem 200 millió dinárral fordítanak kevesebbet a városi kasszából a művelődési intézmények finanszírozására, mint tavaly. Az idei támogatás összege ennek alig duplája, éppen csak meghaladja a 480 millió dinárt. Ez azt jelenti, hogy az egyes programok a korábbi dotáció 30-50 százalékában részesülnek majd, azoknak az intézményeknek a pénzelését pedig, amelyek korábban sokkal többet kaptak, mint a többiek, jóval nagyobb mértékben csökkentik, mondta Andrej Bursać, a városi önkormányzat kulturális kérdésekkel megbízott tagja. A művelődési igazgatóság bevételének mintegy 60 százalékát ennek a 11 intézménynek a fenntartására, támogatására fordítja. A pénzhiány miatt keletkezett űr az Újvidéki Színházat is érzékenyen fogja érinteni. László Sándornak, az Újvidéki Színház igazgatójának nyilatkozata szerint a 2010-es munkaprogramokra szánt támogatásnak csupán a felét kapják meg a várostól. A bérekre, az épület fenntartására szánt eszközökből ugyan nem faragtak le, ami jó, de az éves programot az előállt helyzetben nem tudják maradéktalanul teljesíteni. Öt produkció volt tervben, ezek közül egyről, a leglátványosabbnak és legköltségesebbnek ígérkező előadásról, a Mágnás Miskáról a társulat kénytelen lemondani, és természetesen más előadások esetében is takarékosabban kell gazdálkodniuk.
A város legnagyobb színháza, a Szerb Nemzeti Színház köztársasági alapítású, de a tartomány is bizonyos jogkörökkel rendelkezik vele kapcsolatban, így a város nemigen vett részt tavaly a komoly szociális megrázkódtatásokat jegyző intézményben. Aleksandar Milosavljević megbízott igazgató szerint idén várhatólag jobbra fordul a nem kevesebb mint 640 személyt foglalkoztató intézmény anyagi helyzete, bár a dolgozók számának ésszerűsítése is megkerülhetetlen. A színház a tartománytól az eddigi 30 helyett 60 millió dinárt kap az idén, saját bevételei is elérhetik a 20-30 milliót, ami más forrásokkal kiegészülve megközelítheti a 100 millió dinárt, azt az összeget, ami már stabil keretet biztosíthat a színház működéséhez, véli az igazgató.
