Emelkedett azon vajdasági magyarok száma, akik a továbbtanulást választják. A Magyar Nemzeti Tanács idén is tart szerb nyelvű felkészítőt, készül az elhelyezkedési programjuk, és meghirdetik az ösztöndíjpályázatot is – hangzott el az MNT-nek a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tartott összejövetelén, amelyen Topolya, Zombor és Szabadka község középiskoláinak igazgatói és a végzős diákok osztályfőnökei is jelen voltak.
Dr. Takács Márta, a kar dékánja és az MNT felsőoktatási bizottságának elnöke köszöntője után JoóHorti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke szólt az eddigi eredményekről:
– A tavalyi visszajelzések alapján igyekeztünk más formát adni a végzős középiskolásoknak szóló kampányunknak. Most először az iskolaigazgatókhoz és osztályfőnökökhöz fordulunk, következő lépésként viszont ellátogatunk a végzős osztályokba, hogy a diákokat is tájékoztassuk az ösztöndíjprogramunkról. Sokat hallhatunk arról, hogy demográfiailag csökken a magyarság száma Vajdaságban. Elmondhatjuk viszont, hogy növekedést mutat azoknak a vajdasági magyar diákoknak a száma, akik nyolcadik után a továbbtanulást választják: míg a 2009/2010-es évben 92,71 százalékuk, a 2010/2011-es évben 92,41 százalékuk, ez az arány a 2011/2012-es tanévben 95,61-re ugrott, amelyhez az MNT oktatási stratégiája is hozzájárult, és ami azt bizonyítja, hogy a választható szakok palettája is figyelemre méltó. Célunk mindenképpen a képzettségi szintet növelni, ezért a négyéves szakokat ajánljuk, hiszen gyakran hallani, hogy még a nagyobb bevásárlóközpontokban is ezt a fokozatot kérik. Szerintük ennyi kell ahhoz, hogy valaki fel-le tudja pakolni az árut a polcokról. Fontos hangsúlyozni, hogy diákjaink tanulmányi eredménye cseppet sem gyengébb a többségi nyelven tanulóktól. Ezt azért emeljük ki, mert hajlamosak vagyunk elbizonytalanodni, és emiatt szigorúbb elvárásokat támasztani magunk és diákjaink irányába – mondta Joó Horti Lívia, majd a legutóbbi PISA-eredményekbe is betekintést nyújtott.
Gyakran még azoktól is négyéves középiskolai végzettséget kérnek, akik árut pakolnak a bevásárlóközpontokban – mondta Joó Horti Lívia (Molnár Edvárd felvétele)
– A PISA az oktatás hatékonyságát méri egy adott országban, az élvonalban pedig a finnek és a koreaiak járnak. Nálunk a lesújtó eredmények miatt szinte titokban tartják az eredményeket, mind a 2003-ast, mind a 2006-ost is, viszont belekukkanthattunk a 2009-esbe, amikor a maximális 500-ból 443 pontot értünk el. Ennek kapcsán azt fontos kiemelni, hogy míg az anyanyelvükön tanuló vajdasági magyarok szövegértésből 466 pontot, matematikából pedig 443-at értek el, addig azok a vajdasági magyarok, akik szerb tannyelven tanulnak, szövegértésből csupán 423-at, matematikából pedig 426-ot kaptak. Ez azt bizonyítja, hogy átlagosan jobb eredményt érünk el, ha anyanyelvünkön tanulunk. Újabb PISA-felmérés ebben az évben lesz, és tervezünk egy PISA-konferenciát tartani Vajdaságban – hallottuk Joó Horti Líviától.
Az MNT ösztöndíjprogramja egyedülálló a Kárpát-medencében, célja, hogy a vajdasági magyar diákokat itthon tartsa, és felhívja figyelmüket a Vajdaság-adta lehetőségekre. Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa is arra buzdítja a diákokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
– A két ösztöndíjkiírás után, ami az elsőéveseket és a demonstrátorokat (legsikeresebb felsőbb évesek, akik az elsőévesek munkáját segítik) illeti, elmondhatjuk, hogy 470 elsőévesnek és 100 demonstrátornak osztott ösztöndíjat az MNT. Az idei évben ez valamelyest változik, mivel Magyarországon is módosult a feltételrendszer, csökkent az államilag támogatott keretszám. A tavalyi, első kiíráshoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy idén már nemcsak az államilag támogatott helyekről pályázhatnak majd a diákok, hanem erre lehetősége nyílik minden akkreditált felsőoktatási intézménybe bejutott hallgatónak. Viszont elsőbbséget élveznek az államilag támogatottak. Mindenképpen arra buzdítjuk a diákokat, vegyék a fáradtságot, és már most kezdjék el a felvételire való felkészülést, hogy minél többen bejussanak az államilag támogatott hallgatói helyre. A tavalyi évi tapasztalatunk ugyanis, hogy diákok a felvételire már csak májusban kezdtek keményebben felkészülni. A feladatok már megvannak márciusra, a felkészítő tanárok elektronikus úton várják a hozzászólásokat és kérdéseket. Múlt évben a diákok eléggé passzívak voltak, és mindent az utolsó két hétben akartak elsajátítani. Ha valaki biztosra megy, először nézze meg a tavalyi felvételi adatokat, kísérje azokat a hallgatói portálokat, amelyek informálnak arról, hogyan változik a támogatott és önköltséges szakok aránya, és kezdje el a felkészülést. Ehhez az MNT tájékoztatást tud adni, a körutunk folyamán tájékoztató füzetet osztunk, továbbá idén márciusától a felvételire felkészítő tanárok is várják a diákokat. Bízzunk benne, hogy akik a legnehezebb, államilag támogatott szakokra bejutottak, idén is megkapják az ösztöndíjat. Ha pedig marad még hely, akkor a legjobb eredményekkel bejutott magán- vagy fizetős szakok hallgatói is kapnak még ösztöndíjat – ismertette az egybegyűltekkel Lengyel László, majd szólt a szerb nyelvű felkészítőről és új törekvésükről, az elhelyezkedési programról is. Előbbi kapcsán kiemelte, hogy szeretnék már a harmadéves középiskolásoknak is nyújtani a felkészítést. Az érdeklődőknek augusztusban háromhetes felkészítőt tartanának, amely során két hetet Újvidéken töltenének, és bevezetnék az érintetteket az egyetemista világba. Ami pedig az elhelyezkedési programot illeti, Lengyel László elmondta, hogy az ösztöndíjasaikat figyelemmel kísérik, és képességeik szerint ajánlják őket nagyobb cégeknek munkaerőként. Ez a program most van kialakulóban.
