Nagyon sokan kifejezetten örültek annak, hogy az utóbbi években folyamatosan, de csendesen zajló iskolareform elkerülte a gimnáziumokat. Merthogy a legutóbbi, az 1975/76-os tanévtől alkalmazott Stipe Šuvar-féle iskolareform sikertelensége olyan mély nyomot hagyott az emberekben, hogy úgy tűnik, a gimnáziumok reformjához nem mert senki hozzányúlni. Az oktatási minisztériumból és más illetékes helyekről most mégis olyan hírek érkeznek, hogy az általános iskolai és a felsőokatási szint megreformálását követően, továbbá a szakközépiskolai rendszer immár hatéves kísérleti megújítása után, 2011 szeptemberéig a gimnáziumi oktatás reformjának is be kell következnie.
Hogy mire számíthatunk? Egyelőre annyit tudni, hogy a gimnáziumok új tanterve elkészült, de még változhat, mert nem fogadták el, épp ezért nemigen akad, aki nyilatkozna róla. Azt viszont tudjuk, hogy a középiskolai felvételi vizsga megszűnik a következő tanévtől, helyette a nyolcadikosok kisérettségit tesznek, továbbá törlik az egyetemi felvételi vizsgát, aminek a nagyérettségi lép majd a helyébe, és az is kiszivárgott, hogy a gimnáziumokban több választható tantárgyat kínálnak fel a tanulóknak, ami ugyancsak egyfajta megalapozása lesz az egyetemi tanulmányoknak. A tanulók tehát tanulmányi eredményük, valamint a záróvizsgán/érettségin felmutatott eredményük alapján tanulhatnak tovább a középiskola és a felsőoktatási intézmények esetében is. A kisérettségiről egyelőre annyit tudni, hogy az anyanyelv és matematika mellett más tantárgyakra is kiterjed, de még nem tudni, melyekre. A részletekről idén szeptember 1-jéig kell dönteni, jelenleg a minisztériumban véleményezik, azaz összehangolják az új általános iskolai oktatási törvény előírásaival. Mint a minisztériumban megtudtuk, erre a javaslatra építik majd a további reformintézkedéseket is, lényege pedig az, hogy népszerűbbé tegyék a gimnáziumot a középiskolába iratkozók szemében, ugyanis jelenleg a középiskolások alig húsz százaléka, vagyis közel 75 000-en tanulnak gimnáziumban (a fejlett országokban ez az arány akár a 40 százalékot is eléri). A javaslattevő számítása szerint a gimnáziumban tanulók számának remélt növekedésével nőhet a főiskolákon, egyetemeken továbbtanulók száma is.
– A gimnáziumnak általános műveltséget kell adnia, de a tantárgyak megkövesedett stuktúráját fel kell lazítanunk – magyarázza dr. Radivoje Stojković, a Szerbiai Gimnáziumok Közösségének elnöke. Szerinte a választható tantárgyak bő választékának bevezetésével növelni lehet a diákok felelősségtudatát, de érdeklődésüket is fokozni a munka iránt, mert azt tanulhatják, ami igazán érdekli őket. Az elképzelések szerint a gimnázium első osztálya mindenki számára egyforma lesz, a második évben kell majd dönteni a társadalomtudományi-nyelvi, illetve a természettudományi-matematikai szak között, a harmadik és a negyedik osztályban pedig a tanulók maguk választanák ki a tárgyak mintegy 30 százalékát, vagyis döntenék el, hogy mit szeretnének tanulni. Ezenkívül fontos cél, hogy az érettségi vizsga a jelenlegi formalitás helyett visszanyerje egykori méltóságát és jelentőségét. Ez csak úgy érhető el, ha ismét a valódi tudás lesz az érettségi mércéje, vagyis ha mindenki egy időben, egy helyen, ismeretlen tanárok előtt tesz tanúbizonyságot tudásáról, érettségéről. A tervek szerint a gimnazisták és a továbbtanulni kívánó szakközépiskolások általános, a szakközépiskolai tanulók pedig szakmai érettségit tesznek majd.
