Hétfőn este az adai községháza dísztermében rendezték meg az anyanyelvi világnap vajdasági magyar központi rendezvényét, amelyen a nyelvészeti előadás és a zenés-irodalmi műsor mellett bemutatták a dr. Hódi Sándor és dr. Hódi Éva szerzőpáros által készített Vajdasági magyar ki kicsoda 2010 lexikont. A műsor fő védnöke a Magyar Nemzeti Tanács volt, amelynek nevében Csernik Árpád színművész köszöntötte az egybegyűlteket. A szervezők – a helyi Szarvas Gábor Könyvtár, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület és a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság – részéről dr. Hódi Éva könyvtárigazgató mondott ünnepi beszédet, amelyben az anyanyelvek jelentőségéről szólt. Mint mondta, az UNESCO 1999-ben február 21-ét nyilvánította az anyanyelvek világnapjává, amit 2000 óta ünnepelünk. A rendezvénnyel szeretnék felhívni a figyelmet a jeles nap mondanivalójára: az anyanyelvek jelentőségére az emberi kultúra és civilizáció összességének szempontjából.
Ezt követően dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár Az anyanyelv viszonylatai címmel tartott előadást, amelyben meghatározta az anyanyelvet fogalmát és az ezzel kapcsolatos viszonylatokról szólt. A műsoron zenés-irodalmi számokkal fellépett Raffai Ágnes színművész, Konc Éva énekes, akit Marina Milošev kísért zongorán, valamint Jelena Erdeljan fuvolista és Nagy Árpád hegedűs.
Az ünnepség végén mutatta be dr. Hódi Sándor a Vajdasági magyar ki kicsoda 2010 című lexikont, amit dr. Hódi Évával közösen készítettek. A szerző elmondása szerint az újvidéki Forum Nyomdában készült lexikon naprakész információkat nyújt a délvidéki magyar közélet szereplőiről. A Vajdasági magyar ki kicsoda első kiadása 2004-ben valamennyivel több mint hatszáz szócikkel jelent meg. Ennek anyagát a szerzőpáros azóta újabb hatszáz szócikkel egészítette ki, köztük közismert, illetve kevésbé ismert jeles személyiségek adataival. Így a most megjelent kiadvány összesen ezerkétszáz személy életrajzát tartalmazza, és szinte egyedülálló módon, mindegyikükről fényképet is közöl. Dr. Hódi Sándor megjegyezte, hogy a lexikon elkészítésének az volt a célja, hogy felmutassák szellemi értékeinket, ezáltal is erősítve nyelvi és kulturális közösségünket. A lexikont azok figyelmébe ajánlotta, akik érdeklődnek a vajdasági magyarság sorsa iránt, vagy kapcsolatba szeretnének kerülni a közéleti személyiségekkel, a politikai, a tudományos vagy a kulturális élet szereplőivel. Mint mondta, a lexikonból első kézből ismerhetik meg, hogy milyenek vagyunk.
