Egy hónappal ezelőtt adtunk hírt először egy korszerű, a mai kor elvárásainak tartalmilag és formailag is eleget tevő magyar–szerb nagyszótár elkészítéséről. Az MNT új összetételű kulturális bizottságának kezdeményezését egyaránt támogatta a szakma, a közösség és a politikum Belgrádtól Budapestig, annál is inkább, minthogy évek, évtizedek óta szükség mutatkozik a hetvenes évek elején elkészült háromkötetes szerbhorvát–magyar nagyszótár folytatására, azaz a magyar–szerb változat elkészítésére. Szótárak ugyan vannak, de azok csak kézi- vagy zsebszótárak, tudományos igénnyel készült nagyszótár a magyar és a szerb nyelv viszonylatában azóta nem készült.
Az elmúlt egy hónap arra volt jó, hogy a kezdeményezés körvonalazódjon. A történet egyik „főszereplője”, az újvidéki Magyar Tanszék – mely intézményre hárul majd a szótár elkészítése – a héten megalapította szótárbizottságát. A négytagú bizottság élén dr. Molnár Csikós László áll, tagjai pedig dr. Cseh Márta, dr. Láncz Irén, és dr. Andrić Edit,valamennyien a tanszék tanárai. A bizottság szerint elkészíthető a magyar–szerb nagyszótár, melyet célszerű lenne három kötetben, mintegy 140 000 címszóval közreadni, csupán azt nem lehet tudni, hogy a munka mennyi időt vesz majd igénybe.
– Társadalmi háttér és közösségi támogatás nélkül nem készülhet el egy igényes szótár. Biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret és nagyszámú munkatársat ahhoz, hogy elfogadható időn belül, megfelelő színvonalon megjelenhessen – nyilatkozta lapunknak Láncz Irén tanszékvezető. – Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a politikum hajlandó mindent megtenni azért, hogy előteremtse és biztosítsa a szótár pénzügyi keretét, a szakma pedig kihívásként tekint a nagyszótár ügyére. Elég csak annyit mondanom, hogy a tanszék 23 foglalkoztatottjából 16 kifejezte határozott óhaját, hogy részt vállal a szótárkészítésben, ám ez jóval nagyobb munka annál, minthogy intézményünkön belül kivitelezhető lenne.
A tanszéknek ugyanis főállású lexikográfusa nincsen, vagyis az egyetemi tanárok csupán munkájuk mellett foglalkozhatnak a szótár körüli teendőkkel. Végeredményben a szótár ügye évek óta, folyamatosan napirenden van, a projektumon többen is dolgoztak, pénz hiányában azonban kézzelfogható eredmény nélkül. A mindeddig eredménytelennek tűnő munka gyümölcse most remélhetőleg hasznosíthatóvá válik. A szótárbizottság korszerű szótárat szeretne az olvasók kezébe adni, ennek érdekében először is helyzetfelmérésre kényszerül, meg kell vizsgálnia, hogy a szótárkészítés terén pontosan mi áll rendelkezésre, az anyagot hogyan tudja elektronikus változatban elkészíteni, mekkora erőt, mennyi időt vesz igénybe a meglevő anyag nyelvészeti átfésülése stb. A tanszékvezető szerint ez a folyamat már a jövő héten megkezdődik, és ennek során a digitalizálás, és egyáltalán a műszaki háttér biztosításának kérdését, a munkatársak körét is átgondolják. Épp ezért igyekeznek mielőbb felmérni, hogy kik tudnának bekapcsolódni a munkába például a hallgatók közül, de ugyanúgy a Bölcsészettudományi Kar Szerb Nyelv és Irodalom Tanszékének, továbbá a belgrádi Magyar Tanszék munkatársainak köréből, a fordítószolgálatok alkalmazottai közül és más körökből.
– Reményeim szerint a jövő héten már megkezdődik a tanszéken őrzött, az elmúlt évtizedekben készült anyag digitalizálása is. Rálátásunk szerint a magyar–szerb szótár első kötetére nem is kell majd túl hosszú ideig várni. Ugyanakkor hozzá kell fűznöm – mondta a tanszékvezető –, hogy két éve felmerült egy új szerb–magyar szótár elkészítésének gondolata is a tanszéken, aminek tervét a gazdasági válság elmosta. Csak az anyagiak hiányoznak az elkészítéséhez, ugyanis ez a szótár a szerbhorvát–magyar nagyszótárunk korszerűsített változata lenne, tehát mindössze a meglevő szótári anyag időszerűsítését kellene elvégezni hozzá.
