Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató és muzeológus a falvédőkről készített kiállítást, ezek eredetéről pedig dr. Szőke Anna néprajzkutató, a kishegyesi székhelyű Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke és Ljiljana Trifunović néprajzkutató, az újvidéki Vajdasági Múzeum múzeumi tanácsosa mesélt a megnyitón.
Szőke Anna lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy egy, korábban a Kiss Lajos Néprajzi Társaság által is dédelgetett álom valósult meg a zentai kiállítás megnyitásával, ugyanis a múlt század 90-es éveinek az elején már tervezett ilyesmit, azonban ezt mégsem sikerült megvalósítaniuk, mivel akkoriban giccsként tekintettek ezekre a falvédőkre.
– Márpedig a giccs fogalma nagyon összetett. A társadalmi néprajz feladata, hogy vizsgálja, milyen is a viszony a jelenségek és az objektumok, tehát a tárgyak között – emelte ki a néprajzkutató.
Fotó: Horváth Zsolt
A falvédők az 1870-es években német nyelvterületen iparművészek, művészettörténészek kezdeményezésére születtek a tömegízlés formálásának céljával. A polgári varró divat formálásához biztosítottak mintaanyagot. Idővel a falvédők divatja a polgári otthonokból eljutott a városi alsóbb középosztály és munkásság rétegeihez, továbbá a falvakba is. A tűzhely melletti falat védő, használati tárgyból a konyha vagy a szoba egyik dísztárgya lett.
A kiállítás megnyitóján közreműködött a zentai Kék pántlika énekcsoport.
A kiállítást február 2-áig tekinthetik meg az érdeklődők, azzal, hogy január 31-én egy műhelymunkát is szerveznek a téma kapcsán.
Nyitókép: Horváth Zsolt
